Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 13. szerda (73. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3451 terjesztette be. Vannak ebben nagyon hasznos pontok, nagyon jó irányba mutató pontok, és bizony látunk olyan veszélyeket, hiányosságokat is, amelyek egyébként az imént fe lsorolt kritikáknak nagyonnagyon erőteljes alapot adnak. El kell hogy mondjuk, az a csomag, ami elénk került, vélhetően nem volt benne valóban a kormányzat törvénykezési tervezetének előre kiadott csomagjában, és nagyon erős a feltételezés, hogy azon elle nzéki képviselők által felhozott jogos aggályok, amelyek a magyarországi versenyben megvalósuló hiányosságokat illetik, legalábbis rezonancia nélkül maradtak, semmiféle visszhang ebben a csomagban ezekkel kapcsolatban nem található. Kitérhetünk egyegy oly an pontra is, amelyek egyértelműen mutatják azt, hogy vannak könnyítések is. Ilyen például az, hogy kötelező bírság helyett figyelmeztetés kerülhessen alkalmazásra a kisvállalkozások esetében bizonyos feltételek fennállása mellett, hozzátéve azt is, hogy s zerencsére kötelező marad ez a bírság akkor, mondjuk, ha árak rögzítésére irányul az a tevékenység, amiről beszélünk. Látnunk kell azt, hogy itt bizony versenyjogi technikai könnyítésekről beszélünk, miközben a magyar politika homlokterében azért olyan ves zélyek jelentek meg és olyan jelenségek, amelyekkel kapcsolatban a kormányzat vagy nem alkalmaz elhárító technikát, vagy pedig meg sem nyilvánul. Mondok egy példát: transzatlanti beruházási megállapodás. A kormányzat nemhogy azt nem jelentette ki, hogy egy értelműen elveti ezt az életveszélyes kezdeményezést, hanem bizony volt olyan képviselője is, aki majdhogynem ennek támogatására buzdított. Ennek árnyalatairól nem akarok vitatkozni, hiszen egyszer ezt a vitát már lefolytattuk, de az látható, hogy olyan mu lticégeket engednének esetlegesen helyzetbe hozni, amelyek magasabb vagyon fölött diszponálnak, mint a teljes magyar költségvetés, magánbíróságokra vihetnének, mondjuk, magyar állam elleni ügyeket, és önök ezzel kapcsolatban nem mondtak át vagy nem mondtak bét, egy teljes vitanap során nem utasították el ennek az elvi lehetőségét, ami pedig a versenyjog gyomron rúgását jelentené. Tehát álláspontom szerint vitatkozhatunk itt a technikai jellegű, GVHt és egyebeket érintő módosításokról, de elképesztő veszély cunamikkal szemben a kormányzat érdemi cselekvést nem foganatosít, sőt meg sem nyilvánul. Kérjük tehát itt is, hogy legalább a zárszóban valamit mondjanak arról, hogy a transzatlanti befektetési megállapodással kapcsolatban milyen a kormányzat viszonya, ho gyan ítéli meg ezt a kezdeményezést, esetlegesen támogatjae vagy sem. Nyilvánvaló, hogy az előbbi esetben nagyon komoly ellenzéki lépésekkel kell számolniuk, hiszen minden demokratikus eszközzel meg kívánjuk akadályozni, hogy ez az őrület keresztülmenjen. És visszatérve: az, hogy kisvállalkozókat adott esetben egy figyelmeztetéssel lehessen dotálni a kötelező bírság helyett, szerintem támogatható irány, hiszen olyan mérlegelési jogot hoz be a rendszerbe, amely alapján a magyar vállalkozók helyzete könnyebb é válhat. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Hozzáteszem, nem tudom, kinek a tippjeire foganatosították ezeket a módosításokat, de elképesztő inkoherencia is tapasztalható ittott. Például a Tpvt. 44. §át módosít ják, ahol egy szűkítő jellegű megmozdulás kerül bevezetésre, amely szerint harmadik személy csak bizonyos feltételek mellett tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba. Aztán az 55. §ban pedig kijelentik azt, hogy költségtérítés ellenében gyakorolható ez a jog, tehát inkoherens és egymásnak ellentmondó rendelkezések kerülnek egy kapkodva, pillanatok alatt összehozott és hibáktól hemzsegő törvényjavaslatba. Látható tehát, hogy vannak jó irányok, ezeket ismerjük el, ne mondjuk azt, hogy ez az egész egy elvetendő szemétcsomag, mert egyáltalán nem az, vannak nagyon értékes pontjai. Vannak viszont olyan veszélyek és olyan kapuk, amelyeket nyitva hagy a kormányzat, és amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Nemcsak a zárszóban, de mo st az esetleges vita sodrában is követelnénk az
