Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
3389 ígéret volt róla, hiszen arról, azt hiszem, hogy más szemüvegen keresztül is érdemben tudnánk vitatkozni. Köszönö m, elnök úr. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíváne még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Mega dom a szót V. Németh Zsolt államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr! V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Kezdhetném a hozzászólást Schmuck Erzsébet képviselő asszony hozzászólásával, azt fölemlítve. Magam elé azt írtam föl, hogy irodalmi, csiszolt, szép gondolatsor, és eközben még azt is megbocsátom, hogy a biológiai sokszínűségről velünk kapcsolatban viszont a kecskét és a káposztát emlegette, de engedje meg, hogy a továbbiakban ezt próbáljam azért cáfolni. Hogyha a környezetügy területén a helyzet súlyosságát szeretnénk szemléltetni, akkor én általában mindig a több Franciaország területnyi úszó szemétszigettel szoktam példálózni. Itt a biológiai sokféleségnél a jelenlegi, e területen lévő szomorú adatsorra jó a fecskék hasonlata is, azért, mert azt valamennyien átérezzük, látjuk, hogy hogyan tűnik el a környezetünkből. Jó a WWFnek az adatsora v agy más statisztikák, amelyek azt mondják, hogy a gerinces fajoknak 1970 óta, ezt többször megnéztem, hogy ez így vane, hogy közel 50 százaléka tűnt el, a populációjának, bocsánat, 50 százaléka, és a vizes élőhelyeknél nagyobb számok is kialakulnak. Bárme nnyire is nem egységesek ezek az adatok, mégiscsak sokkolóak, és engedjék meg, hogy ennek kapcsán azért hadd hozzam ide Sallai R. Benedek képviselő úrnak azt a félmondatát, hogy dicséri amúgy az előterjesztést. Ez nem minden esetben van így, ha a kormány a saját helyzetét értékeli. Szó nincs a saját helyzetéről. Tehát ha valaminél nem lehet négy évben darabolni az értékelést, akkor a biológiai sokféleségnél egészen biztosan ez így van. Heringes Anita a 2017es felülvizsgálatot tartotta helytelennek, hogy ne m elegendő ez. Nyilvánvaló, hogy a szóban forgó témánál a természeti folyamatokban bekövetkezett változások rövid távú értékelésének semmi értelme, erre nincsen lehetőség, ez olyan kicsi időtáv. Az elmúlt esztendőkben, 1970 óta egyébként az eltűnt fajoknál , amelyek a környezetünkből tűntek el, érdekes, hogy 24 fajnak történt meg a visszatelepítése vagy arra kísérlet, és ennek bizony csak a negyede volt sikeres. Ezek közé tartozik talán a hód, bár hozzáteszem, hogy a hód esetén meg már jelentkezik az agráriu m részéről némi aggály vagy inkább az erdőgazdálkodók részéről, aztán az árvízvédelem részéről, hogy lehetséges, hogy ez túl jól is sikerült. Az ezekben lévő sikerek viszont nem feledtetik el azt, hogy valóban eltűntek az apróvadak az országból, és a másik részén sokak szerint, szerintem is, a nagyvadakban viszont jelentős többlet van. Idekapcsolódik Magyar Zoltán képviselő úr kérdése: a tárca dolgozik a vadászati törvényen, de éppen azért, mert annyira szerteágazó területet érint, annyira szenzitív, érzéke ny ez a kérdés, úgy látjuk, hogy azért erre időre van szükség, és természetesen, ha elkészülünk ezzel a munkával, akkor a kormány elé fogjuk azt terjeszteni, majd az Országgyűlés elé. Az akgt hiányolta Heringes Anita. Erről azért hadd szóljak néhány szót, ismerve az elmúlt évek folyamatát is. Igazán ennél a napirendnél nem nagyon ildomos előző kormányzati tevékenységet idehozni, de azért én ebben kivételt tennék. Azért tennék kivételt, mert aki ismeri az előző vidékfejlesztési programot, az láthatja, hogy elképesztő arányokban kedvezve a nagygazdaságoknak, az akgprogramot úgy alakították ki, hogy túlnyomórészt egyébként a szántóföldi növénytermesztéshez sorolták ezt a forrást, számukra adtak lehetőséget, valahogy úgy, hogy még mi az a méreg, amit kirakok, kirakhatok a földre, ami után megkapom azt, ami jár.
