Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3354 Tény, hogy a program kidolgozása az Országgyűlés által 2013 tavaszán elfogadott nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiával összhangban történt, és az is tény, hogy a nemzeti környezetvédelmi program Mag yarország középtávú környezetpolitikájának átfogó stratégiája. Ugyanakkor a benyújtott határozati javaslat mellékletét képező, 205 oldalas 2020ig szóló programot az Orbánkormány elmúlt ötéves tevékenysége hitelteleníti el teljesen. Az elmúlt években ugya nis szinte leépült a hazai környezetpolitikai intézményrendszer. A zöldpolitikai szakpolitikák ma négy minisztériumhoz tartoznak. A Földművelésügyi Minisztériumhoz a környezet- és természetvédelmi ügyek, a Belügyminisztériumhoz a vízügyek, a Nemzeti Fejles ztési Minisztériumhoz a klímaváltozásból adódó ügyek és a megújuló energetikai programok, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz pedig a klímakvótával való kereskedelem. Ráadásul mind szervezetileg, mind finanszírozásban szinte teljesen leépült a szakhatósági i gazgatási rendszer is. Április 1je óta már a kormányhivatali rendszerbe integráltan, csak főosztályként működnek például az eddig önálló környezetvédelmi igazgatóságok is. Jelenleg pedig éppen a nemzetipark- igazgatóságok teljes ellehetetlenítése zajlik, mint ahogy nagyon sokan ezt tudják. A környezetpolitikai intézményrendszert óriási költségvetési megszorítások jellemezték az elmúlt években. Csak a nemzeti parkokból közel 40 százaléknyi forrást vontak el az elmúlt öt esztendőben. De szinte megszűntek a zöld, természetvédelmi és környezetvédelmi civil- és szakmai szervezeteket támogató állami pályázati források is. Így viszont veszélybe került a környezettudatos szemlélet, a gondolkodásmód erősítése, valamint lehetetlenné válik a társadalmi részvétel körn yezeti információs terjesztése is. Megértem, hogy Manninger úr miért nem említette a hulladékgazdálkodás rendszerét, amelyet az Orbánkormánynak sikerült teljesen szétvernie. Pedig egy jól működő rendszer volt. A hazai hulladékgazdálkodást óriási problémák jellemzik. Az Illés Zoltánféle rossz törvényi szabályozás, a rengeteg új adó, valamint az elhibázott rezsicsökkentés miatt ma már ott tartunk, hogy rengeteg közszolgáltató a csőd szélére került. Így több százezer háztartásból nem tudni, hogy ki viszi el a szemetet a következő hónapoktól kezdve. Mindemellett a szelektív hulladékgyűjtés uniós elvárásainak nem tudtunk megfelelni. Az európai uniós irányelvek átültetése is csúszott közel két évet a hazai jogszabályokban. Ugyancsak a hulladékgazdálkodás állapot át jellemzik azok a vészhelyzet közeli ügyek, amelyek az elmúlt hónapokban, hetekben nagy hangot kaptak. Elég csak a balmazújvárosi illegális vagy az Illatos úti, felszámolás alatt lévő veszélyeshulladéktároló telepek ügyeire gondolni. Magyarország az elm últ években visszalépett a megújuló zöldenergiák területén is. A hazai kvótavagyon a kormány rossz értékesítési politikája miatt szinte ellehetetlenült. Így gyakorlatilag megszűnt a panelprogram, valamint a megújuló energiák használatát támogató lakossági fejlesztési program is. Ráadásul a kormány ahelyett, hogy támogatást nyújtana a szélenergia- és napenergiarendszerek kiépítésére, pluszteherrel, napelemadóval, azaz környezetvédelmi termékdíjjal sújtja a szektort. Mindeközben pedig a megvalósított rezsidí jcsökkentés nemcsak a piacgazdaság feltételeinek nem felel meg, de „a szennyező fizet” elvet is sérti, amit önök nagyon sokszor hangoztattak, valamint ellenérdekeltségeket teremt a fogyasztás csökkentésében. A kormány a környezetügyért felelős Földművelésü gyi Minisztérium asszisztálása mellett ellehetetleníti a nemzetipark- igazgatóságokat azáltal, hogy most éppen a használatukban lévő földterületeket a földmutyit vezénylő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet alá rendeli. Ráadásul költségvetési megszorításokkal sújtja a kutatási és hatósági rendszert is. Így jelentősnek mondható a visszalépés a levegőminőség javításának és a zajterhelés csökkentésének területén is. Az elmúlt években az ivóvízminőségjavítási és szennyvízelvezetési és tisztítási, szennyvíziszapkezelési, hasznosítási fejlesztési programok sem úgy mennek, ahogy kellett volna. Ahogy a Fidesz is elmondta, sajnos egy háztartás is sok, ami nincs bekötve az ivóvízrendszerre. A mai napig közel 145 ezer háztartásban nincs vezetékes ivóvíz, a XXI. század ban Magyarországon. Ráadásul a vízgyűjtők szerinti területi, szervezeti megoszlás is megszűnt. Az árvízvédelmet szolgáló
