Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - A 2015-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3355 Vásárhelyiterv beruházásai csak részben valósultak meg. Az öntözött területek nagysága töredékére csökkent az elmúlt években. A víz ke retirányelv szerinti jó ökológiai állapotnak vízfolyásainknak csak 8 százaléka, állóvizeinknek 18 százaléka felel meg. A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét, az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztését, a vizek szennyezőanyagterhelésének csökkentését gátolja a vízügyi társulások felszámolása. Nem lehetséges a vizeink fenntartható használata akkor, amikor az ígéretek ellenére a kormány nem készített vízgazdálkodási és öntözési stratégiát. Nem lehet a kormány kutatásfejlesztésre, ökoinnovác ióra, környezettechnológiára vonatkozó szándékait komolyan venni akkor, amikor szinte teljesen megszűntek a K+F és innovációs támogatások, valamint óriási megszorításokkal sújtották a hazai környezetpolitikai kutatóintézeteket, felsőoktatási intézményeket és gyakorlóiskolákat is. Mindent elárul az Orbánkormány környezetpolitikájáról az, hogy a bioallergének elleni küzdelem területén a legnagyobb hír az volt az elmúlt öt évben, amikor kiderült, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak a parlagfű elleni védeke zésre felajánlott 1 százalék jelentős részét teljesen más célokra sikerült felhasználnia. A Magyar Szocialista Párt a nemzeti környezetvédelmi program 2020ig megfogalmazott céljaival és intézkedéseivel egyetért. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a program ban megfogalmazottakat az Orbánkormány saját ötéves politikája hitelteleníti el, így kritikai észrevételek hangsúlyozása mellett tartózkodni fogunk a szavazásnál. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Most megadom a szót Földi Lászlónak, a K DNP képviselőcsoportja vezérszónokának. FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács által 2009ben készített „Jövőkereső” című dokumentum szerint a hazai háztartások sokaságából hiányzik a környezeti tudatosság és a megfelelő ismeret, az ehhez az életvitelhez szükséges technikai háttér, valamint az ebbe szükséges befektetések képessége vagy szándéka. A piac kínálta lehetőségek is beszűkítik a fogyasztók választási lehetőségeit. A környezetileg jobbnak, társadalmilag hasznosabbnak kicsi az ismertsége és az elérhetősége, és általában drágábbak is. Ez található a 2009es dokumentumban. A fogyasztás tendenciái szorosan összefüggnek a vásárlási szokások megváltoztatásával. A harmadik program időszakában lassuló intenzitással ugyan, de tovább emelkedett a bevásárlóközpontok száma. Folyamatosan növekedett az egyszer használatos, rövid élettartamú termékek fogyasztása, illetve a csomagolóa nyagok használata, miközben ezek újrahasználata vagy anyagában más funkcióval való használata hazánkban még nem megoldott vagy ritka. Az újrahasználatot nehezíti például a gépjárműiparban, az elektronikai iparban vagy a háztartási gépek, kisgépek esetében a „vegyél újat” szemlélet, valamint többnyire nem megoldott vagy aránytalanul drága ezen berendezések javítása. További probléma a betétdíjas üvegek, palackok alacsony aránya. A vásárlók körében ma még gyenge, de erősödő pozitív tendencia az egészséges éle lmiszerek, illetve az ökológiai gazdálkodásból származó termékek iránti kereslet növekedése. A harmadik program során számos intézkedés történt az egészséges életmód és a környezettudatos fogyasztás előmozdítására. Például környezeti nevelés, információter jesztés, bioélelmiszerfogyasztás, környezetbarát közlekedés ösztönzése. Azonban még jelentős erőfeszítések szükségesek az erőforrások takarékos használatára épülő fogyasztói kultúra megvalósítása érdekében. Az értékrend és életmódváltás szükségességét a l akosság egészségi állapota is indokolja, amely jelentős mértékben elmarad attól a szinttől, amelyet jelen gazdasági körülményeink már lehetővé tennének. Az értékrendben bekövetkező érdemi változást nehezíti a hosszú távú gondolkodás háttérbe szorulása, az anyagi értékek megszerzésére és a növekvő fogyasztásra
