Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv 2012. december 8-án Dohában, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Felek 18. Konferenciáján elfogadásra került „dohai módosításának” kihirdetéséről szóló törvényjavaslat ... - ELNÖK:
3342 A klímaváltozás káros hatásaival kapcsolatos politikát az Európai Unió közösen egyezteti. Ennek megfelelően tavaly októberben az Unió állami és kormányvezetői elfogadták a 2030as klímapolitikai irányelveinket, így a 2020ig váll alt 20 százalékos károsanyagkibocsátás csökkentésének megduplázását tűztük ki célul, mintegy 40 százalék mértékben. Az elmúlt években végbement éghajlatváltozás és az emberi tevékenység egyre nagyobb mértékben jelzi a hatást, és ha összehasonlítjuk Magyar ország gazdasági növekedési görbéjét a klíma- és kibocsátási számokkal, megállapíthatjuk, hogy azon uniós tagországok közé tartozunk, amelyek sikeresek ennek a mutatónak a képzésében, és sikeresek a klímapolitikában. A klímapolitikát azonban nem lehet szűk en és kizárólag csak a gazdaság viszonyai között nézni. A klímapolitikai előírások elfogadására elsősorban a gazdasági okok mellett más, nem a gazdaságban jelentkező tényezőknek, éghajlati és egyéb tényezőknek is szükséges, hogy figyelembe vegyük minden el emét. A szabályozásra az éghajlat védelme érdekében a túlmelegedés ellen van szükség, és azokat a mesterséges folyamatokat kell növelnünk és erősítenünk, amivel a kibocsátás csökkentésével, a klímapolitikával meg tudjuk akadályozni a klímánkat érő negatív folyamatokat. Maga az ENSZ kiotói jegyzőkönyv aláírása, ratifikálása következtében szükségessé vált, hogy újra áttekintésre kerüljön, és az áttekintést követően egy újabb szabályozás kerüljön bevezetésre. Ez az úgynevezett dohai konferencián be is következ ett, amely 2020ig egy érvényes klímapolitikát és károsanyagkibocsátást határozott meg. 2013 január elejétől 2020 végéig egy újabb rendszer került rögzítésre, és már előrevetítette az ez évben Párizsban megtartandó konferencia tevékenységét is, amelynek l ényege, hogy 2030ig a kibocsátási politikánkat és a kvótakérdéseket, magát a klímapolitikát újra tudjuk határozni. A 20 százalékos uniós cél Magyarországon már időben teljesült, hiszen jelen pillanatban 36 százalékos megtakarításnál, illetve károsanyagkib ocsátáscsökkentésnél tartunk. Ez azt jelenti, hogy azokat a feltételeket, amiket a dohai jogszabály ratifikálása ránk terhel, teljesíteni tudjuk. Abban az esetben, ha valamennyi uniós tagország ez év májusjúniusában elfogadja és ratifikálja a dohai egyez ményt, akkor 2015 végén Párizsban a részes felek konferenciáján a 2030ig terjedő időszakra vonatkozóan megtörténhet egy, a dohai egyezményt felváltó és módosító szerződés elfogadása, és egy hosszú távú kibocsátási stratégiát tudunk meghatározni annak a be tartása, valamint a klímára gyakorolt hatása csökkentése érdekében. (15.30) A törvényjavaslat elfogadásával erősíthetjük azokat a pozícióinkat, amiket a gazdaság fejlődése érdekében megteremtettünk, erősíthetjük a világ ezen területén működő mechanizmusokb an való határozott részvételünket. Épp a köztársasági elnök úr által létrehozott hivatal segíti ezt a tevékenységünket az ENSZ keretein belül. Illetve hozzátenném, hogy a nemzetközi egyezmény hatálybalépéséhez szükséges európai uniós szabályozások, rendele tek, törvények és irányelvek meghatározásával ez év végén egy egységes európai uniós politikával tudunk fellépni a párizsi konferencián. Az elmondottak értelmében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/4636. számon benyújtott törvényjavaslatot módosító j avaslataikkal támogatni szíveskedjenek, az elfogadásához járuljanak hozzá. Ezzel történelmi jelentőségű lépést tesz Magyarország, és az elsők között ratifikáljuk a kiotói jegyzőkönyv dohai módosításának jegyzőkönyvét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és i smételten kérem támogatásukat. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót elsőké nt Bartos Mónika képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.
