Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv 2012. december 8-án Dohában, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Felek 18. Konferenciáján elfogadásra került „dohai módosításának” kihirdetéséről szóló törvényjavaslat ... - BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3343 BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat egy folyamat része, nem az első és nem is az utolsó lépés, állomás egy olyan hosszú küzdelemben, amelynek célja az, hogy az ember, vagyis a saját magunk által okozott káros hatások következményeitől megvédjük magunkat, a következő generációkat és bolygónkat. Azt tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok fokozott kibocsátása és annak a légkörben való felhalmozódása hatékony eltávolítás, elnyelés vagy csökkentés hiányában okozza a globális felmelegedést és az extrém időjárási körülményeket, amely hatásokat ma összefoglalóan klímavált ozásnak is szoktunk hívni. Ahogy említettem, a törvényjavaslat a már zajló klímaváltozás elleni küzdelmet erősíti és folytatja, így ennek előzményét is fontos megemlíteni. Az első és legfontosabb lépés az üvegházhatású gázok csökkentésére az ENSZ Éghajlatv áltozási Keretegyezményének ratifikálása volt, amelyben a részt vevő országok megállapodtak az általános alapelvekről, a megvalósítandó célokról. Ezt követte az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött kiotói jegyzőkönyv, amelyben a részt vevő orsz ágok megállapodtak az üvegházhatású gázok hatékony csökkentéséről. Most a kiotói jegyzőkönyv dohai módosítása fekszik előttünk. A kiotói jegyzőkönyv dohai módosításának legfontosabb elemei pedig a következők. A kiotói jegyzőkönyv 1. mellékletében szereplő fejlett országok vállalták, hogy 2008 és 2012 között legalább 5,2 százalékkal csökkentik globálisan az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990es bázisévhez képest. Magyarország 6 százalékos csökkentést vállalt, amit ma már jelentősen túlteljesített. A do hai módosításban a fejlett országok vállalták, hogy globálisan tovább csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, legalább 18 százalékkal 2013 és 2020 között. Az így elfogadott módosítás nyomán 2013. január 1jétől a második kötelezettségvállalási idős zakába lépett a kiotói jegyzőkönyv. Magyarország az Európai Unió tagállamaként ebben az időszakban mínusz 20 százalékos, úgynevezett együttes teljesítést vállalt. Ezenkívül a részes felek a fentiek szerinti százalékos értékre vonatkozó kibocsátáscsökkentés i vállalásaikat növelhetik is. Az Európai Unió és tagállamai a 2020ig vállalt 20 százalékos kibocsátáscsökkentési céljaikat csak megfelelő globális cél kitűzése mellett fontolnák meg 30 százalékra növelni, annak versenyképességre és a gazdasági növekedésr e való hátránya miatt. A fejlett országok a kibocsátáscsökkentési céljaikat részben úgy is teljesíthetik, hogy piaci mechanizmusokat hoznak létre, és a privát szféra kibocsátáscsökkentési beruházásain keresztül érik el annak egy részét, ezzel tehermentesít ve költségvetésüket. A kiotói jegyzőkönyv A. mellékletében foglalt üvegházhatású gázok köre kibővült a nitrogéntrifluoriddal. Ezen gázt félvezetők, kijelzők, napelemek és egyéb elektronikai cikkek gyártásánál használják, de hazánkban használatuk elenyésző . Tisztelt Képviselőtársaim! Látható, hogy a kiotói jegyzőkönyv dohai módosítással érintett szakaszát hazánk az Európai Unióval együtt vállalt 2020as klíma- és energiacsomag 20 százalékos kibocsátáscsökkentési céljával teljesíti majd. Kiemelendő, hogy eze n együttes uniós célt hazánk már időarányosan teljesítette is, hiszen az 1990es bázisévhez képest 36 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs további teendőnk. A klímaváltozás káros hatásai nak csökkentése, részleges visszafordítása érdekében nemcsak a nemzetközi, hanem az uniós politikában is kiemelt szerepet kap a klímapolitika. 2014. október 23án és 24én az EUtagállamok állam- és kormányfői elfogadták a 2030as klíma- és energiapolitika i keretet. Ennek célja a 2020ig vállalt 20 százalékos kibocsátáscsökkentési cél megduplázása 40 százalékra. Ezen cél nemzetközi kontextusba ágyazása azonban már nem a dohai módosítás, hanem a 2015. év végi párizsi konferencia feladata lesz. A törvényjavas lat elfogadásával a dohai módosítást ratifikáljuk, amely azonban jelenleg általános vállalásokat tartalmaz. A törvényjavaslathoz kapcsolódó részletes emissziókereskedelmi részletszabályok hazai jogba való átültetése jelenleg nem lehetséges, mivel a dohai m ódosítás következtében szükséges nemzetközi jogi és európai uniós jogszabályok és részletszabályok maguk sem készültek még el a
