Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VAS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3280 biztosítani. Az említett célkitűzések megvalósít ása érdekében a rendelet egybegyűjtötte a joghatósággal, az alkalmazandó joggal, a határozatok, a közokiratok és a perbeli egyezségek elismerésével vagy adott esetben elfogadásával, végrehajthatóságával és végrehajtásával, valamint az európai öröklési bizo nyítvány bevezetésével kapcsolatos rendelkezéseket. A rendelet hatálya azonban nem terjed ki az adókérdésekre vagy a közjogi jellegű igazgatási ügyekre, ezért a nemzeti jognak kell rendelkeznie például az adók vagy az egyéb közigazgatási tartozások kiszámí tási és behajtási módjáról, legyen szó az örökhagyónak az elhalálozás előtti időpontban fennálló adótartozásáról, illetve a hagyatékból vagy a kedvezményezettek által fizetendő bármilyen, az öröklés kapcsán felmerülő adóról. A nemzeti jognak kell rendelkez nie arról is, hogy a hagyatéki javaknak a kedvezményezettek számára az e rendelet értelmében történő átadása és a hagyatéki javak nyilvántartásba vétele közül melyik adóköteles. Éppen ezért a rendelet szabályai ugyan 2015. augusztus 17étől közvetlenül alk almazandók, az mégsem érinti például az egyenes ági öröklésnél az illetékmentességet, amelynek fenntartását a miniszterelnök úr a napokban meg is erősítette. Az előttünk fekvő javaslat a hivatkozott európai közösségi rendelet megvalósítása érdekében vezet be egy új nemperes eljárást, illetve módosít törvényeket a rendelettel összefüggésben. A nemperes eljárás az úgynevezett megfeleltetési nemperes eljárás, amelyre első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság, míg másodfokon a Fővárosi Törvényszék lesz illet ékes. Fontos megjegyezni, hogy az adaptáció az adott külföldi öröklési és dologi jognak, valamint a hazai dologi jognak összehasonlító elemzésével valósítható meg, amire csak olyan szerv lehet alkalmas, amely az említett jogterületeken kimagasló szakértele mmel rendelkezik. Úgy vélem, hogy az erre a feladatra kijelöltek alkalmasak, hogy ennek a komoly kihívásnak megfeleljenek. Az elhangzottakkal némileg összefüggésben kérem, engedjé k meg, hogy megjegyezzem, a javaslat a bírósági fogalmazók és a bírósági titkárok részére 10 százalékos mértékű munkaköri pótlékot vezet be 2015. július 1jétől, ugyanez érvényes az ügyészségi fogalmazókra és az alügyészekre. Az előttünk fekvő javaslat meg teremti a bírósági titkár bírósági ügyintéző feletti felügyeleti jogát is, hiszen a törvényben meghatározott esetekben a bírósági titkár érdemi ítélkező tevékenységre jogosult. Továbbá a javaslat annak a lehetőségét is biztosítja, hogy a bírósági titkár be osztásra kerülhessen az Igazságügyi Minisztériumba, ezzel is segítve szakmai tapasztalatszerzését. A benyújtott indítvány értelmében az Országos Bírósági Hivatal elnöke az igazságügyi alkalmazottat annak hozzájárulásával és a felette munkáltatói jogkört gy akorló bírósági elnök egyetértésével több bíróságot érintő központi igazgatási feladat összehangolt végrehajtása érdekében külön feladattal megbízhatja. Felhívom képviselőtársaim figyelmét, hogy a törvényjavaslat az elhangzottakon túl a bíróságon felmerülő gyakorlati problémákat is rendezi. Ilyen például az, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének a jövőben akkor is legyen helye, ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítására, illetve a per megszüntetésére azon okból kerül sor, m ert a magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem megállapítható. (10.30) A jogértelmezést segíti annak a kimondása, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelemmel indult eljárásokban a perbe hívás határidejét az előkészítő iratnak az alperes részére történő kézbesítésétől kell számítani. A javaslat arra is irányul, hogy a kis értékű perekben a perbe hívásra és a perbe hívott nyilatkozatára meghatározott határidő 30 napos határidő helyett csak 8 nap legyen. Az elektronikus k ommunikációs formák a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban is egyre nagyobb teret nyernek. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy 2015. július 1jétől immáron nemcsak a törvényszék és a járásbíróságok előtt folyó elsőfokú ügyekben lesz lehetőség az elek tronikus kommunikáció igénybevételére, hanem a polgári per minden szakaszában, ideértve a perorvoslati eljárásokat is. Ezzel párhuzamosan a javaslat a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási
