Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3281 szervekkel, illetve más hatóságokkal történő elektronikus kap csolattartását is 2016. január 1jétől kötelezővé teszi. Végezetül, engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket a közjegyzői nemperes eljárásokkal kapcsolatos szabályváltozásokra. A javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a közjegyzőkről szóló törvényben szabál yozott eljárásoknál az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény szubszidiárius normaként szolgál. Emellett pedig szükséges néhány eltérő rendelkezés megállapítása a közjegyzőkről szóló törvényben. A közjegyzőkről szóló törvényben fő szabály az, hogy az ügyfél szabadon választhat közjegyzőt, aki viszont illetékességi területén kívül nem járhat el. Ezt a szabályt azonban gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt szigorítani, így például a fogyasztók jogainak hatékony védelmére. A fairbanktörvény hatálya alá tartozó jogügyleteknél indokolt, hogy az adós lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint járjon el a közjegyző. Azokban az esetekben, ahol a jogügylet tárgya vagy biztosítéka ingatlan, az ingatlan fekvése szerinti közjegyző is vagyla gosan illetékes. Egy ilyen illetékességi szabály nagyban hozzájárul, hogy a közjegyzők fairbanktörvénnyel összefüggő okiratszerkesztési tevékenységét hatékonyan lehessen ellenőrizni. Szintén ezt a célt szolgálja, hogy ugyanígy a fairbanktörvény hatálya a lá tartozó közokiratba foglalt jogügylet felmondása esetén a felmondás közokiratba foglalása, illetve közlésének tanúsítására az arra a székhelyre kirendelt közjegyző kizárólagosan illetékes, aki a jogügyletet közokiratba foglalta. Úgy vélem, hogy az előtt ünk fekvő javaslattal összefüggéseiben és részleteiben is az állampolgárok jogi ügyeinek megkönnyítését, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hatékonyságát és gyorsaságát, ugyanakkor a jogbiztonságot is szolgálja, legyen szó határokon átívelő öröklésrő l, bíróságokkal történő kommunikációról vagy közjegyzői eljárásokról. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Most megadom a szót Bár ándy Gergelynek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a törvényjavaslat egyes konkré t rendelkezéseinek elemzésébe fognék, két alapvető problémát szeretnék kiemelni ezzel kapcsolatban. Az egyik az, hogy megint egy salátatörvényt terjesztett elénk a minisztérium, ráadásul nem is akármelyik minisztérium, hanem az Igazságügyi Minisztérium, am elyiknek feladata lenne éppen az, hogy a többi minisztériumot is lebeszélje arról, hogy ilyen jellegű salátatörvények kerüljenek elénk, amiben megfeleltetési nemperes eljárásról szóló passzusoktól kezdve, a közjegyzőkön keresztül, az igazságügyi jogállási törvényeken át, számos más törvénymódosítást kívánnak átvezetni. Ezt nemcsak külföldről és belföldről a szakemberek, akár mondom itt a magyar ellenzéki pártokat, a Velencei Bizottságot, hanem a köztársasági elnök is megkifogásolta. Ilyet nem lehet csinálni . Ehhez képest pont az a minisztérium, amelyiknek felelnie kellene a jogrendszer egységéért, felelnie kellene az állam jogállami működéséért, az a minisztérium terjeszti elénk megint a salátatörvényt. Ez az egyik alapvető probléma. A másik probléma, államt itkár úr, hogy ön nagyon - nem találok más szót rá, mint hogy álságos - álságos módon onnan a pulpitusról elmondta, hogy mennyire nyitottak az egyeztetésre. Tisztelt Államtitkár Úr! Nem gondolja, hogy egy kétharmados törvény esetén, akkor, amikor a kormány zó pártoknak nincs kétharmados többsége az Országgyűlésben, akkor az előtt kellene egyeztetni, mielőtt benyújtják ezt a törvényjavaslatot? Én azt gondolom, hogy ez lenne a helyes megoldás. Így, tisztelt államtitkár úr, előre mondom önnek, nem fogjuk támoga tni a javaslatot. (Dr. Répássy Róbert: Ezt gondoltuk!) És valószínűleg nem leszünk egyedül ezzel. Úgy gondolom, hogy saját maguk alatt vágják a fát akkor, amikor ugyanazzal a hatalmi arroganciával állnak hozzá a kétharmados törvényjavaslatokhoz, amivel tet ték ezt akkor, amikor még
