Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3275 tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/4648. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy a Házbizottság múlt heti ülésén elhangzottaknak megfelelően az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének , aki a pulpitusról mondja el a vezérszónokit. Öné a szó, képviselő úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt másfél évti zedben a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló egységes európai igazságügyi térség fenntartásában és fejlődésében mérföldkőnek számító európai uniós jogi aktusok születtek. A közelmúltban sor került az európai öröklési jogi rendelet megalk otására is, amely uniós szinten egységesen szabályozza az öröklési viszonyok nemzetközi magán- és eljárási jogi alapkérdéseit. A rendelet 2015. augusztus 17től lesz közvetlenül alkalmazandó Dánia, az Egyesült Királyság és Írország kivételével az Európai U nió valamennyi tagállamában, így hazánkban is. A rendelet jelentős változásokat hoz minden magyar jogalkalmazó szerv számára. Mostanáig a magyar jogalkalmazóknak csupán a magyar belső jog nemzetközi öröklési tárgyú szabályait, valamint az öröklési viszonyo kat érintő nemzetközi szerződéseinket kellett ismerniük. Ez azonban megváltozik, ugyanis idén augusztus közepétől ezeket a rendelkezéseket felváltják a rendelet szabályai. Milyen újításokat vezet be a rendelet? Az európai polgárok számára a külföldi hagyat éki vagyonnal kapcsolatos jogaik érvényre juttatása jelenleg számos nehézséggel jár, mivel az öröklési ügyek tekintetében a más államban hozott határozatok vagy ott kiállított közokiratok szabad forgalma javarészt hiányzik. Ennek következtében ma az örökös ök arra kényszerülnek, hogy az ugyanazon örökhagyó utáni öröklés tekintetében is minden olyan államban, ahol hagyatéki vagyon maradt, külön eljárást kezdeményezzenek a hagyatékhoz való hozzájutás érdekében. A rendeletnek köszönhetően azonban ez a helyzet 2 015. augusztus 17től megváltozik. Ezt követően az öröklés tekintetében elegendő lesz egyetlen tagállamban lefolytatni a hagyatéki eljárást, és az eljárás eredményeként született határozat vagy egyéb okirat birtokában valamennyi tagállamban fekvő hagyatékh oz hozzá lehet majd jutni újabb hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül. Ez jelentős mértékben megkönnyíti majd az európai polgárok örökléssel összefüggő jogainak érvényesítését, sőt számottevő idő- és költségmegtakarítást is eredményez. A rendelet alapján m ind a joghatóságot, mind az alkalmazandó anyagi öröklési jogot fő szabályként az örökhagyó halálakori szokásos tartózkodási helye határozza majd meg. A rendelet egyik meghatározó rendező elve a hagyaték egységének elve, amelynek értelmében az eljárást lefo lytató fórum joghatósága kiterjed az örökhagyó teljes hagyatékára, ideértve a más tagállamokban fellelhető akár ingó, akár ingatlan hagyatékot is. A külföldi eljárás eredményeként hozott határozat vagy akár a rendelet által létrehozott új jogintézmény, az európai öröklési bizonyítvány birtokában az örökös hozzájuthat majd az őt megillető magyarországi vagyontárgyhoz, legyen az magyarországi bankszámlán lévő pénzösszeg vagy akár magyarországi ingatlan. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a külföldi hatóság által a külföldi jog szerint hozott határozat vagy a kiállított európai öröklési bizonyítvány alapján olyan idegen dologi jogot kérnek bejegyezni a magyar nyilvántartásba, amely a magyar jogban ismeretlen. Az ilyen helyzetek orvoslására vezeti be a rendele t az úgynevezett adaptációt. Ennek lényege, hogy az ismeretlen dologi jogot a vagyontárgy fekvés helye szerinti tagállam jogában létező, az eredetihez legközelebb álló dologi joghoz kell igazítani, illetve a hozzá legközelebb álló dologi jognak kell megfel eltetni. Annak érdekében, hogy hazánk is eleget tegyen a megfeleltetési kötelezettségnek, a javaslat bevezeti az úgynevezett megfeleltetési nemperes eljárást. Ezen eljárást a nyilvántartást vezető szerv kezdeményezi, amelynek eljárása során a megfeleltetés szükségessége felmerült, vagyis amely szervnél az idegen dologi jogot tartalmazó külföldi okiratot bejegyzés
