Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 12. kedd (72. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3276 céljából benyújtották. A magyar bíróság hozza majd meg azt a határozatot, amely a külföldi dologi jog magyar jogban ismert dologi jognak való megf eleltetéséről szól, és a bírósági határozatban szereplő dologi jog kerül majd bejegyzésre a hazai nyilvántartásba. A módosítás meghatározza, hogy milyen eljárásrendet kell követniük a magyar közjegyzőknek a nemzetközivé váló hagyatéki eljárások során, hogy a másik uniós tagállamban öröklési ügyben hozott határozat, közjegyzői okirat hazai végrehajtása érdekében milyen eljárást kell lefolytatni, illetve hogy a földhivataloknak milyen speciális eljárási szabályokat kell alkalmazniuk az európai öröklési bizony ítvány birtokában igényt érvényesíteni kívánó ügyfelek ingatlannyilvántartási ügyeiben. A törvényjavaslat ennek megfelelően több törvényt is módosít, legnagyobbrészt a hagyatéki eljárásról szóló törvényt. Ez utóbbi átfogó módosítására kerül sor annak érdek ében, hogy ha az öröklési ügy lefolytatására a rendelet szerint magyar közjegyzőnek van joghatósága, úgy a hagyaték átadása a külföldi elemmel nem bíró hagyatéki ügyekhez hasonlóan minél gyorsabban és gördülékenyebben megtörténhessen. A rendelet alkalmazás át követően a magyar közjegyzőknek is több esetben kell majd lefolytatniuk olyan hagyatéki eljárást, amelyben az örökhagyó vagyona nagyrészt külföldön található. Az ilyen esetek kezelésére a törvényjavaslat a külföldi hagyatéki vagyonra vonatkozó rendelkez éseket iktat a hagyatéki eljárási törvénybe. A külföldi igényérvényesítés, például külföldi hagyatéki vagyon felkutatása, biztosítása megkönnyítése érdekében a törvényjavaslat bevezet egy új jogintézményt, a hagyatéki eljárási igazolást. Ez az okirat azokn ak az öröklésben érdekelteknek nyújthat segítséget, akik valamely külföldi vagyontárgy meglétét és hagyatékhoz tartozását kívánják igazolni, ám ahhoz, hogy például a külföldi pénzintézet részükre felvilágosítást, tájékoztatást nyújtson, valamilyen módon ig azolniuk kell, hogy az örökhagyó hagyatékával összefüggésben eljárás van folyamatban, és ebben az eljárásban érintettek. A törvényjavaslat emellett az európai öröklési bizonyítvány kapcsán, a magyar hagyatéki eljárás sajátosságait szem előtt tartva épít be a hagyatéki eljárási törvénybe az európai öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelemre, a bizonyítvány kiállítására, valamint a rendelet előírta jogorvoslati jogra vonatkozó, a hazai jogalkalmazást segítő kiegészítő szabályokat. A javaslat részét kép ezi továbbá az úgynevezett bécsi vételi egyezményhez tett magyar nyilatkozat visszavonása is. A bécsi vételi egyezmény az áruk nemzetközi adásvételére egységes szabályozást teremtő egyezmény, amelyhez a világ szinte valamennyi, a kereskedelmi életben jelen tős állama csatlakozott. Ma már nincs olyan magyar belső jogi rendelkezés, amely az adásvételi szerződésekre általánosságban kötelező írásbeliséget írna elő, ezért a nyilatkozat fenntartásának immár nincs meg a jogalapja. A nyilatkozat fenntartása, a belső joggal való összhang hiánya jogbizonytalanságot okoz, a magyar cégekkel kötött nemzetközi adásvételi szerződésekkel kapcsolatban növeli a jogi kockázatokat, költségeket. A nyilatkozat visszavonása ezáltal nemcsak tiszta jogi helyzetet eredményezne, hanem hozzájárulhat a magyar cégek versenyképességének növekedéséhez is. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy áttérjek a törvényjavaslatnak az igazságügyi tárgyú törvénymódosításokat magába foglaló részére, és röviden áttekintést adjak azok főbb tartalm i elemeiről. A polgári perrendtartás elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezése alapján 2013. január 1jétől mód van arra, hogy a törvényszék első fokú hatáskörébe tartozó perekben a felek, illetve a képviselőik elektronikus úton tartsák a kapcsola tot a bírósággal. Ebben az esetben, amennyiben a felek, illetve képviselőik a polgári perben az elektronikus kapcsolattartás útját választják, a bíróságnak is elektronikus úton kell kapcsolatot tartania a felekkel. (10.10) A törvényjavaslat ezért 2015. júl ius 1jétől kizárólag lehetőségként írja elő az elektronikus kapcsolattartást mind a jogi képviselővel, mind a jogi képviselő nélkül eljáró felek tekintetében. A törvényjavaslat módosító rendelkezései következtében azonban immáron nemcsak a törvényszékek
