Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mik a tapasztalatok a középiskolások érettségi előtti közösségi szolgálata terén?” címmel - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3194 közösségi szolgálata terén?” címmel. Hoffmann Rózsa képviselő asszonyt illeti a szó. (Zaj. - Az elnök csenget.) (15.30) DR. HOFFMANN RÓZSA ( KDNP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Gondolom, ön fog válaszolni. (Dr. Rétvári Bence: Igen.) Mint tudjuk, a jövő tanévtől kezdődően csak úgy lehet érettségi vizsgára jelentkeznie egy 1 2. évfolyamos középiskolásnak, hogyha azt megelőzően 50 órányi közösségi munkát teljesített. Ezt az intézkedést a 2011ben megalkotott köznevelési törvény vezette be, azért, hogy a fiatalokban kifejlődjék a másokért végzett munka iránti kedv, megszeressék az önkéntes munkát, és majdan felnőttként maguktól is szívesen vállaljanak áldozatot. Ez a nem titkolt nevelési céllal meghozott intézkedés ma még inkább aktuális és indokolt, ugyanis növekszik a szolidaritás iránti társadalmi igény, nem csökken azok száma , akik rászorulnak mások segítségére, és a fiataloknak is egyre nagyobb szükségük van valódi munkatapasztalatokra. A közösségi szolgálat tehát olyan tevékenység, amit a diákok értékeik mentén választanak, saját személyiségüket, készségeiket fejlesztik, és mindezt anyagi ellenszolgáltatás nélkül, valamely közösség érdekeiért teszik; olyan gyakorlati terep, ahol az iskolában elsajátított számos elméleti ismeret és tanulási teljesítmény mellett fejlődik az együttműködő készségük, empátiájuk, kreativitásuk, fel elősségvállalásuk is, tapasztalatot szerezhetnek különféle szervezetek működésével, munkakörökkel, társadalmi problémákkal kapcsolatban, és kipróbálhatják magukat aktív, cselekvő, szolgálatot teljesítő egyénekként is. Az elmúlt két évben számos információt gyűjtöttünk és sok pozitív tapasztalatot szereztünk arról, hogy jóllehet, még távoli volt a 2016os dátum, sok középiskolában már megkezdték a diákok a közösségi munkát. Mivel jövő ilyenkor - nincs mese! - minden érettségizőnek számot kell majd adnia telj esítéséről, időben szeretnénk tiszta képet kapni arról, hogyan is állunk e téren. Ezért tisztelettel kérdezem államtitkár urat: hány jelenleg 11. évfolyamos középiskolás kezdte meg, illetve fejezte már be a közösségi munkát, és ez hány százalék? Vannake, és ha igen, milyen jellegű különbségek az állami, egyházi és magániskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák között? És végül melyek azok az általánosítható tapasztalatok, milyen munkákat választottak és milyen arányban, hogyan viszonyultak hozzá diákok, szü lők, tanárok, és egyáltalán elérni látszike a mindenki által támogatott intézkedés a négy éve kitűzött célokat? Tisztelettel várom a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra R étvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, elég idő állt mindenkinek a rendelkezésére, hogy felkészüljön erre a rendkívül fontos feladatra, hiszen a rendes tanórákon tanított tananyag mellett igencsak fontos, hogy valakik gyakorlatban is megtapasztalják azt, hogy milyen másokért tenni. Ha belekóstol valaki fiatalként, 18 é ves kora előtt az önkéntes munkába, és megtapasztalja annak az örömét, annak az élményét, hogy önmaga is úgy érzi, hogy jobb ember lett, több lett azáltal, hogy másokért teljesen önkéntesen, mindenfajta ellenszolgáltatási igény nélkül cselekszik és valami jót tesz, akkor ezt talán felnőttkorában is jobban gyakorolja. Sokszor, sokat beszélünk arról, hogy mennyire fontos az önkéntesség, hogyha az ebbe való belekóstolás már a gimnáziumban, szakközépiskolában megadatott valakinek, akkor talán a későbbiekben is szívesebben fogja ezt gyakorolni.
