Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Korózs Lajos (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Akinek nincs befektetése, az annyit is ér? A banki kárpótlásokra van pénz, de arra, hogy a legszegényebbek ne maradjanak ellátás nélkül, már nincs?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3189 Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! A segélyezési rendszer március 1jével történt átalakítása súlyos helyzetbe hozott több százezer, szegénységben élő családot, az új rendszer számtalan, korábban t örvényben szabályozott ellátást megszüntetett. Ezek közül a legsúlyosabb a lakásfenntartási támogatás megszüntetése volt, mivel korábban ez a normatív ellátás közel félmillió családot érintett. De több ellátás is sokakat érintett. Meg kell említenem, hogy a betegek, sok esetben idős emberek támogatását segítő méltányossági közgyógyellátást nagyjából 36 ezer ember kapta, a méltányossági ápolási díjat több mint 10 ezer fő. Az önkormányzati segély pedig mindösszesen 850 ezer - nem tévedés, 850 ezer - esetben s egítette a rászorulókat. Az önkormányzatok, amelyekre rábízták az érintettek sorsát, képtelenek saját forrásaikból, illetve az alacsony állami támogatásból megfelelő szinten biztosítani az ezek helyébe lépett juttatásokat. Számos településen olyan összegre csökkentek az ellátások, amelyek nem tudnak érdemi segítséget jelenteni a családoknak, sőt sok helyen még csak létre sem hoztak újakat a megszüntetett támogatások helyébe. Mindezt tetézi, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008 óta változatlanul 2 8 500 forint. Akikről beszélünk, nagyjából egymillió ember és több százezer család, ők 2030 ezer forintot kaptak vagy kapnak havonta, ami számukra létszükséglet. Ezzel a néhány tízezer forinttal bőven a létminimum alatt élnek, jóval nagyobb szegénységben, mint amit egy európai ország eltűrhetne. Sokaknak már ez sem marad, mert az állam elvette a támogatást, az önkormányzat pedig nem tudja, vagy nem akarja azt pótolni. Eközben, ahogy látom, a kormány 64 ezer BudaCashügyfelet, 32 ezer Quaestorügyfelet tel jes kártalanításban részesít több tíz, vagy akár százmilliárd forintból is. Mindezek miatt kérdezem az államtitkár urat: akinek nincs befektetése, az annyit is ér? Miért nem kárpótolják azokat a családokat, akik még önök szerint is a segélyezés átalakításá nak károsultjai, miért várják el a 60 éves embertől, hogy közmunkát végezzen, mikor néhány hónappal ezelőtt éppen a közmunka végzése alól mentették fel? És kérdezem államtitkár urat: miért vették el félmillió családtól a lakhatást segítő támogatást, és kér dezem továbbá öntől, hogy miért gondolják azt, hogy nincs szükség a szegénységben élő családok támogatására. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Több mindent nyilván visszautasítanék a képviselő úr felszólalásából, de legfőképp azt, ami a társadalmi csoportok szembeál lításáról szól, hiszen ön a brókerügyek károsultjait állítja szembe azokkal az emberekkel, akik valamilyen okból nehéz helyzetben élnek és segélyeket vagy más állami támogatást kérnek és kapnak is az államtól. Semmiképpen nem tartom jónak azt az irányt, am elyet ön mondott; mintha azt mondaná, hogy a különböző brókerbotrányokban kárt szenvedett emberek megsegítése helyett azzal kellene a kormánynak csak és kizárólag foglalkozni, hogy a segélyezés rendszerét tekintse át újra. Egyrészről szerintünk a segélyezé s új rendszere is jól működik, másrészt pedig ezt a fajta szolid elutasítását a brókerügyben érintett személyek kártalanításának szintén nem tudjuk elfogadni. Nekünk ugyanolyan fontos ennek a 96 ezer embernek a segítése, akik a hétköznapi munkabérükből meg keresett keresményüket tették be ezekbe a megtakarításokba, és a tulajdonukat igyekszünk ott is védeni. Elutasítjuk, ha az MSZP nem ért egyet azzal, hogy ezeknek az embereknek kártalanítást adjunk a befektetéseik erejéig. A másik tekintetben, a segélyezés általános rendszerével összefüggő kritikájával kapcsolatban fontos leszögezni, hogy vannak olyan támogatások, amelyek finanszírozásához az önkormányzatoknak most már nem kell önrészt biztosítani, hanem teljes mértékben automatikusan és százszázalékosan áll ami költségvetésből finanszírozódnak. Ez a foglalkoztatást helyettesítő
