Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE (KDNP):
3170 melyik kérdés volt a Jobbiknak fontosabb a nők 40 éves nyugdíjba vonulási lehetőségénél, amiért ezt a törvényt leszavazták? (13.50) A másik három törvénymódo sítás közül melyiknek volt akkora súlya, ami miatt azt mondta a Jobbik, hogy nem támogatja azt, hogy a nők 40 év szolgálati idő után, 40 év munkavállalás és gyermeknevelés után nyugdíjba vonulhassanak? Én ebben a 24 szakaszban nem látom, hogy hol van az in dok, ami miatt a Jobbik megtehette volna. Ez csak egyvalamire bizonyíték, tisztelt jobbikos képviselőtársaim, arra, hogy önök bármikor 180 fokot változtatnak az álláspontjukon, bármilyen politikából annak az ellenkezőjébe képesek átmenni (Közbeszólások a J obbik soraiból: Mondja a Fidesz!) , és ha az előző négy év után most változtattak a politikájukon, semmi garancia nincs arra, hogy a következő négy évben megint egy új irányt szabnak önmaguknak. (Taps a Fidesz soraiból. - Zaj a Jobbik soraiból.) Ugyanakkor a FideszKDNP számára fontos volt ez a korosztály az elmúlt időszakban, éppen ezért a munkahelyvédelmi akciótervben az 55 év felettiek munkahelyeinek megőrzése céljából összesen 362 ezer embernek sikerült segítséget nyújtanunk (Mirkóczki Ádám: Nem ez volt a kérdés!) , 56 milliárd forinttal támogattuk a munkahelyvédelmi akciótervben azt, hogy ezeknek az embereknek, akik 55 év fölött valóban nehezebben tudnak elhelyezkedni, megőrizzük a munkahelyét. Ez 362 ezer embernél már sikerült. Hogy a nők esetében fogadt uk el ezt a 40 éves kedvezményt, az pedig egy tudatos politikánk volt, hiszen szerettünk volna a nőknek, a hölgyeknek, akik a gyermekek megszülésével, a gyermekek felnevelésével fokozottabb igénybevételnek vannak kitéve, fokozottabb áldozatot vállalnak, ne kik legyen ez egy kifejezett kedvezmény. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Quo vadis?” címmel szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Vejkey Imre képviselő úr, a Kereszté nydemokrata Néppárt képviselője. Öné a szó, képviselő úr. DR. VEJKEY IMRE ( KDNP ): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Európában és benne Magyarországon a nyugati kultúrát megrendítheti, ha a központi összetartó elem e, a kereszténység megrendül. Mindszenty hercegprímás úr ezt úgy fogalmazta meg, hogy ha lesz egymillió imádkozó ember, akkor nem féltem Magyarországot; Schuman pedig úgy, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Mi, kereszténydemokraták e hitvallá sok védelmezői vagyunk. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Korunk nyugati civilizációjában érzékeny kérdéssé vált a különböző társadalmi normarendszerek viszonya. Szekuláris világunkban a választópolgárok többsége és ezáltal a mandátumszerzés érdekében az egyes p olitikai pártok is hajlanak az objektív erkölcs létének az elutasítására, vagyis a természetjogi gondolkodás elutasítására. A természetjog azonban újból és újból előbukkan a történelem minden olyan pillanatában, amikor az emberi együttélés szemszögéből a p olitika válaszúthoz érkezik, hiszen az emberitársadalmi együttélésre vonatkozóan fogalmazza meg a végső elveket. Az erkölcsi kérdésfeltevések elodázhatatlansága és politikai szükségszerűségek vállvetve támogatják a természetjog örök időszerűségét. Termész etjog mindig az ember alkotta úgynevezett pozitív jog megkérdőjelezhetőségével kapcsolatban kerül elő. Ezen tulajdonsága, például a „Ne ölj!” parancs azon alapul, hogy objektív és állandó értékek valóságát adja. Mivel pedig objektív és állandó, szemben a k érészéletű és esetleges pozitív joggal, ezért az általános és örök érvényű jogot jelenti. Napjaink egyik ilyen feszítő kérdésfelvetése, vitakérdése a halálbüntetés bevezethetőségének, illetve bevezethetetlenségének a kérdése. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mi , kereszténydemokraták elismerjük, hogy egy társadalomnak meg kell védenie önmagát a társadalomra veszélyes bűncselekményektől és azok elkövetőitől nemcsak az
