Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 11. hétfő (71. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3171 egyén, hanem a közösség szintjén is. Ha a bűncselekmény elkövetője olyan súlyos bűncselekményt kö vet el, hogy az a közösségre nézve rendkívüli veszélyt jelent, akkor az elkövetőt elkülönítik a társadalom egészséges szöveteitől, vagyis börtönbe zárják. Tagadhatatlan, hogy a történelem folyamán voltak olyan időszakok, amikor az elkülönítés lehetetlen vo lt, vagy rendkívül komplikált és veszélyes lett volna, ezért a bűncselekmény elkövetőjét halálra ítélték és kivégezték. A XXI. század Magyarországán azonban a magyar állam olyan büntetésvégrehajtási lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel ártalmatlanná tudj a tenni az élet elleni bűncselekmény elkövetőit anélkül, hogy megfosztaná életétől. Prevenciós jelleggel szokták még a halálbüntetés mellett érvelők a bevezetése szükségességét mondani, mondván, hogy a halálbüntetésnek elrettentő hatása van, vagyis álláspo ntjuk szerint képes visszatartani az élet elleni bűncselekmények potenciális elkövetőit szándékuk megvalósításától. Ezzel szemben a tény az, hogy mindezek nem bizonyíthatók, sőt úgy tűnik, hogy egy élet elleni bűncselekménynek a halálbüntetéssel való fenye getettsége a potenciális elkövetőre általános bűnmegelőző jelleggel rendkívül csekély jelleggel vagy egyáltalán nem bír. A potenciális bűnelkövetőre a büntetés elkerülhetetlensége bír valódi prevenciós jelentőséggel. Egyébként nincs olyan ország Európában, ahol a halálbüntetés eltörlése után a XX. század folyamán nőtt volna az emberölések száma, sőt ez a szám minden érintett országban csökken. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amíg az ítélkezést emberek végzik, addig hiba lehetősége sem zárható ki. A híradásokat hallgatva rendszeresen hallunk olyan ügyekről, melyekben a bíró tévesen állapította meg valakinek a bűnösségét. Az el nem követett bűncselekmény miatt leült éveket, bár nem lehet meg nem történtté tenni, de legalább ott van a tévedés észrevétele után az él et folytatásának lehetősége, ami a kiszabott halálbüntetés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) esetén már nem áll fenn. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy erkölcsi felelősség terhelné azon törvényho zókat, akik indítványoznák vagy megszavaznák, hogy Magyarországon a halálbüntetés a kommunista diktatúra után újra bevezetésre kerüljön. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból és az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A kormá ny nevében megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Természetes, mondhatni menetrendszerű, hogy minden brutális gyilkosság utá n napirendre kerül a halálbüntetés visszaállításának kérdése. Nem kell sokáig keresgélni azokat, akik visszaállítanák a halálbüntetést, elég csak beszélgetni azokkal az emberekkel, akiknek a városában ilyen szörnyű bűncselekmény történt. Tisztelt Képviselő Úr! A napirend előtti felszólalásra a kormány nevében lehet válaszolni, ezért szeretném önt tárgyilagosan tájékoztatni arról, hogy a kormány nem tárgyalt olyan előterjesztést, amely a halálbüntetés visszaállítására vonatkozna. A kormány azonban minden oly an kérdéssel foglalkozik, amely az embereket foglalkoztatja. Demokráciában nincsenek tabuk, bármiről lehet vitatkozni. Ennek szellemében szeretném önt és az Országgyűlést tájékoztatni, hogy az igazságügyi miniszter ellenez minden, az életet érintő visszafo rdíthatatlan döntést. Ennek megfelelően ellenzi a halálbüntetést. Személyes meggyőződésem szerint a valóban életfogytig tartó szabadságvesztés rosszabb, mint a halálbüntetés. Ajánlom figyelmükbe Bátyi Zoltán és Arató László könyvét, amelynek címe: „Életfog ytiglan - Az apró kortyokban fogyasztott halál”. A könyvben egy életfogytiglanra ítélt rab így beszél: „Már eddig is többször eszembe jutott, jobban jártam volna, ha felakasztanak, ugyanis az életfogytiglani börtön nem büntetés, hanem megtorlás, sokkal kem ényebb, mint a halálbüntetés.” Legyünk igazságosak, a szerzőpáros könyve inkább az életfogytiglan ellen szól, azonban kevés embert lehetne meggyőzni arról, hogy a halálbüntetés hiányában még a tényleges életfogytiglani büntetést is töröljük el. Ellenkezőle g, a kormány kitart a tényleges életfogytiglan mellett (Mirkóczki
