Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2809 ezt Czunyiné Bertalan Judit államtitk ár asszony mondta, hiszen kiskorú fiatalok nevelése, képzése, oktatása folyik ezekben az intézményekben. Mindazonáltal most a két apparátus - meglátásom szerint példaadó módon - soksok hónapnyi kemény munka együttműködésével egy olyan eljárásban, amelyet nem szoktunk meg, de üdvözlendő, letett az asztalra egy időben két szervesen egybefüggő törvénymódosítást, egyiket a nemzetgazdasági miniszter, a másikat pedig az oktatásért felelős miniszter előterjesztésében, de mind a kettőben lényegében ugyanazokról a változásokról van szó, csak az egyik a köznevelés hagyományos, a másik pedig a szakképzés hagyományos rendszerét érinti. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy azok a változások, amelyeket a két törvény tartalmaz, nagyrészt inkább időrendbeli és struktu rális vagy elnevezésbeli változások. Többen érintették, én sem tudom megállni, hogy ne szóljak róla, hogy a középiskolák átnevezése hogyan fog változni. Ez rendben is van, majd még értelmezem is a későbbiekben. A szakközépiskolák, amit sokan megemlítettek itt mint az egyik legnépszerűbb iskolatípust, valóban ellátták korábban azt a feladatot, amit a jövőben majd a szakgimnáziumok fognak ellátni. Ez, hogy így nevezzük, vagy úgy nevezzük, ez meglátásunk szerint nem annyira lényegi kérdés, sokkal inkább kell m ajd a jövőben… - nyilvánvalóan az alacsonyabb szintű jogszabályok dolga lesz ez. Itt csak a figyelmet szeretném inkább felhívni azokra a tartalmi kívánalmakra, amelyek megtöltik majd ezeket az iskolákat valódi élettel, és segítenek elérni azt a célt, amely et kitűzött maga elé a törvényalkotó. Mindazonáltal óva intenék az itt többször is elhangzott főgimnázium kifejezéstől. Amennyiben ebben a klebelsbergi idők iránti nosztalgia, illetve a klebelsbergi iskolarendszer iránti tisztelet mutatkozik meg, akkor a K ereszténydemokrata Néppárt teljes szívvel támogatja, hogy legyenek főgimnáziumok. Igen ám, de a klebelsbergi iskolarendszerben a főgimnázium minőségi rangot jelentett, azt a többletet, amelyre nem volt képes még valamennyi gimnázium. A gimnázium és a főgim názium között a klebelsbergi időkben az volt az alapvető különbség, hogy ha megfelelő végzettségű tanári karral és megfelelő színvonalú eredménnyel nem tudott elszámolni egy gimnázium, akkor ő taníthatta a diákokat végig, abszolutóriumot adhatott nekik, de érettségiztetni csak a főgimnáziumnak volt joga. Ezért nem tudnánk helyeselni azt, hogy ha a mostani gimnáziumok automatikusan főgimnáziumokká válnának és a szakközépiskolák szakgimnáziumokká. Maradjanak meg normál gimnáziumok, és megfontolásra ajánljuk, hogy legyenek főgimnáziumok, ez rangot jelentene, és összhangban lenne azzal a minősítési, tanfelügyeleti szándékkal, amely a 2011es köznevelési törvényben kinyitotta a kapukat a minőségi különbségtétel felé. Ami a szakközépiskolákat illeti, valóban eddig is megvolt a lehetőség arra, hogy technikusi végzettséget szerezzenek az érettségi után, ezt is megfelelő tartalommal kell kitölteni, de tartalmi kérdés az is, hogy majd hogyan lesznek képesek a szakközépiskolák a háromévi szakmatanulás után a kétévi éret tségire történő előkészítésre. (11.50) Hangsúlyozom, a 2011es köznevelési törvény már megteremtette ehhez az alapot, de még nem telt el elég idő ahhoz, hogy tapasztalati adatunk legyen arra nézve, hogy hogyan működik ez. Mindezzel azt szeretném elmondani, hogy kellő türelmet, higgadtságot kell elvárnunk az oktatási rendszer szereplőitől, a szülőktől, tanulóktól és magunktól, politikusoktól is, hogy majd a szakgimnázium vagy a szakközépiskolai rendszer lesze az, amely eredményt hoz mind a munkaerőutánpótl ás, mind pedig a színvonalas tanulás értelmében. Tartalmi kérdés az is, hogy a szakközépiskolák, amelyek ezek után egy 3+2 éves struktúrában fognak dolgozni, ha az első három évben szakmát akarnak tanítani, hogyan lesznek képesek például az idegennyelvokt atásra. Mert a XXI. század szakmunkása általában magasan kvalifikált és a nemzetközi mezőnyben versenyképes szakmunkás. Márpedig nemzetközi mezőnyben idegennyelvtudás nélkül nem lehet helytállni. Ha történetesen a tartalmi kérdések abba az irányba mennéne k - remélem, hogy nem ebbe az irányba mennek , hogy a szakmatanulás első három évében nem lesz vagy csak nagyon csekély idegennyelvtanulás, akkor ez ellentmond annak a
