Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2808 szintjén is, és azok a vállalkozások, akik erős pozícióra tudnak szert tenni, ők leszn ek alkalmasak arra, hogy ilyen tanulószerződések keretei közötti gyakorlati képzőhelyeket biztosíthassanak. Azt kellene a kormánynak ösztönözni, hogy minél több ilyen gyakorlati képzőhely szülessen, nem l'art pour l'art alapú, hanem valóságos tartalommal b író, olyan, amely tényleg a gazdaság szolgálatához illeszkedő és használható tudással bíró gyakorlati képzőhelyet biztosít a fiatalok számára. Talán még két gondolatot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy mindazt az átalakítást, amit önök csinálnak, azt so kféleképpen meg lehet közelíteni. Az egyik oldalról azt mondják, nem én feltétlen csak, hogy káosz, amit csinálnak, szétverés, amit csinálnak, önök meg azt mondják, hogy összerakás meg fejlesztés. Tudják, akkor, amikor a KLIK, az elhíresült KLIK - és nem k ell részletekben beszélnem róla, a Klebelsberg Intézményfenntartó , illetve a most megalakuló Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal között 500 intézmény átrendezéséről esik szó, akkor, amikor ennek az átrendezésnek a belső tartalmisága tekintetébe n oly keveset látni, mi lesz egymás között a kapcsolattartás, a felelősség és sok minden más tekintetében, akkor, amikor a KLIKből gyakorlatilag ezen keresztül kiszorítódik a szakképzés, akkor azt mondom, hogy nem egy nem működő rendszer lesz, hanem felté telezem, már két nem működő rendszer lesz, és tudják, két nem működő rendszer ugyanannyit ér, csak nagyobb kárt okoz, mint egy nem működő rendszer, úgyhogy e tekintetben is óvatosságra inteném önöket. Azt gondolom, nem kellene minden tekintetben centraliz álni, sok esetben sokkal jobb eredményt érnénk el, hogyha decentralizálnánk. Hogyha anno, mondjuk, a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok, önkormányzatok szintjéhez illesztett, közvetlen kapcsolódással bírt intézményi struktúrarendszer erősödhetett volna tovább, az azt eredményezhette volna, hogy sokkal nagyobb készséggel, hajlandósággal, együttgondolkodással állt volna a „mikroközösség” az intézmények működéséhez, mint akkor, amikor ilyen centralizált helyzetek vannak. Még egy dolgot szeretnék szób a hozni, a hiányszakmák kérdését, amelyet államtitkár úr kellő érzékenységgel érintett meg, de szeretném jelezni az ön számára is, de legkiváltképp nem az ön számára, hanem a minket figyelők számára, hogy tudja, a hiányszakmák tekintetében az a folyamat, a mi elindult, mármint hogy a hallgatók, a diákok, akik ilyen szakmai képzésben vesznek részt, azok kellőképpen motiváltak legyenek, az nem az önök kormányzásának időszakában alakult ki. Nem! Nyugodjon békében, Kiss Péter minisztersége alatt indítottuk útjár a ezeket a folyamatokat, ahol gyakorlatilag 512 szakma kijelölésére került sok a hiányszakmák tekintetében és olyan szintű finanszírozására, hogy már akkor, 6810 évvel ezelőtt 4050 ezer forint javadalomhoz tudott hozzájutni egy tanuló, aki jó minőségbe n végezte a tanulmányait. Nem az a lényeg, hogy ezt 12ről 20ra emeljük, hanem az a lényeg, hogy az adott térség igényeihez illesszük. Én minden tekintetben azt javaslom önöknek, legyen forrás hozzá, ne csak a hatalmi centralizáció diktálja a lépéseiket, hanem a gyermekek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a gazdaság és a környezet igényei befolyásolják mindazt, amit tenni akarnak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hoffmann Rózsa képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony! DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy, a gazdaság fejlesztésének és a szakképzés fejlesztésének igénye által diktált köznevelési és szakképzési törvényről, illetve törvénymódosításról tárgyal itt most az Országgyűlés eléggé szokatlan, de mindenképpen üdvözlendő módon. 2010ben, amikor a második Orbánkormány megkezdte a működését, már nagyon intenzív együttműködés alakult ki az akkori köznevelési, oktatási, illetve szakképzésért felelős államtitkárság között, hiszen világos volt számunkra, hogy a szakképzés szerves része a köznevelésnek, úgy, ahogy
