Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 20. hétfő (66. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
2610 zajlottak, alapvetően veszélyeztethetik annak a kultúrtájnak a megőrzését, ami a világörökséghez csatolást lehetővé tette. A nemzeti park alapítása 1972re datálódott, és maga a park 1973. január 1jén jött létre. Hazánk első nemzeti parkja volt, gyakorlatilag az ott lévő természeti értékek kultúrtörténeti tájként történő megőrzése volt az akkori kormányzat kiemelt célkitűzése, feladata. Mag a a Hortobágy mint tájegység, mint a világörökség hatálya alá tartozó táj, a Hajdúságtól nagyjából a Tisza vonaláig terjed, és megközelítőleg 2500 négyzetkilométert foglalt magába. De nyilvánvalóan az 1999ben kihirdetett világörökség ezt jobban lehatárolj a, és a kiemelkedő részekről igyekszik beszélni. Viszont most ez a világörökség számos ok miatt került veszélybe. Nyilvánvalóan a tájat létrehozó és fenntartó állattartás problémáiról az elmúlt hetekben is sok szó esett itt a parlament falain belül, arról, hogy a legeltetéses állattartás, a hagyományos szilaj vagy külterjes állattartás lehetőségei hogyan szűkültek be, és hogyan látszódik egyre problémásabbnak az, hogy soksok állattartó gazda legelő jószágát ezekre a szikes pusztákra kihajtsa. Ugyanígy prob léma az, hogy maga a Génmegőrző Kht. gyakorlatilag egy nagyon kétséges és nem túl kedvezően megítélhető vezetővel az élén, egyre inkább, úgy tűnik, politikai szervezetként működik, és az őshonos magyar háziállatok fenntartásának törekvései és a természetvé delmi célkitűzések, a helyi foglalkoztatás egyre kisebb súllyal jelenik meg a Génmegőrző tevékenységében. Ugyanígy érdekes, én sok mással együtt előszeretettel bírálom a 20022010 közötti kormányzatot, viszont meg kell mondjuk, hogy a hortobágyi tógazdaság 2009ben még komoly nyereséggel zárta a tevékenységét, a kormányváltáskor milliárdos tartalékkal adta át a tógazdaságot, ami mára komoly veszteséggel működik, mert a hozzá nem értés és a gazdálkodási inkompetencia jellemzi mindennapi tevékenységét. A Hort obágy településen élők is beszámolnak arról, milyen problémát jelent az, hogy a világörökség és a nemzeti park központját adó település, ahol a Hortobágy szimbóluma, a Kilenclyukú híd is található, egyre rosszabb turisztikai helyzetbe kerül, egyre nehezebb en tudnak vendégeket fogadni, és az ökoturizmus lehetőségei jelentősen leszűkültek. Ezáltal ennek a kis településnek a megélhetése, a helyiek helyben marasztalása, foglalkoztatása a turisztikai problémák miatt nyilvánvalóan gondot okoz. Hosszan lehetne sor olni azokat a világörökségi megőrzéshez kapcsolódó feladatokat, amelyek most másodsorba kerültek, és most is vannak, viszont arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy a világörökség egyezménye úgy működik, hogy arra a listára csak felkerülni lehet. H a egy világörökség megsemmisül, megsemmisülnek azok az értékek, amelyek miatt létrejött, a listán örökre ott marad, csak áthúzzák egy vonallal azért, hogy jelképezze, hogy az a nemzet, amely a világörökség és az emberiség eme kulturális, természeti tájait megőrizni nem tudta, hogyan járt el. Magyarországon a Hortobágy lehet az első, ami veszélyeztetett helyzetbe kerül, és azt szeretném, ha ezzel a lehető leghatékonyabban foglalkozna a Magyar Országgyűlés. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az LMP soraiban.) E LNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője: „Minőségi éhezés” címmel. Tessék parancsolni! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. T isztelt Országgyűlés! A Terra Eco francia magazin a közelmúltban néhány figyelemre méltó nemzetközi kutatási eredményről számolt be. A kutatások témája arra irányult, hogy összehasonlítsák a mai tömegtermelésben előállított zöldségek és gyümölcsök tápanyag tartalmát az 50es években megtermeltekével.
