Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 20. hétfő (66. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK:
2611 1997 óta több tucat tanulmány látott napvilágot az USAban, Kanadában és NagyBritanniában, amelyek mind ételeink tápértékének csökkenéséről számolnak be. Az elmúlt ötven évben még az úgynevezett egészséges é teleinknek is a felérenegyedére csökkent az A, illetve Cvitamintartalma, továbbá az ezekben található protein, foszfor, kalcium, vas és más nyomelem mennyisége. Egy párizsi egyetem környezetvédelmi tanszékének akadémikusa szerint ma egy darab almában s zázszor kevesebb Cvitamin található, mint az 50es évek almáiban. Kanadai kutatók szerint 25 vizsgált növény- és gyümölcsfajtából 17nek rohamosan csökken az Avitamintartalma. A texasi egyetem kutatásai szerint a DélOlaszországból származó brokkoli az 1950es években még háromszor több kalciumot és hatszor több vasat tartalmazott, mint ma. Ma a búzának, a kukoricának és a szójababnak sokkal kisebb a cink, a réz- és a vastartalma, mint ötven évvel ezelőtt. 1942ben egy kilogramm burgonya 25ször több va sat tartalmazott, a gabonafélékben pedig 1942ben ötször több volt a vas. Nemcsak mi, emberek, de állataink is ezekkel az alacsonyabb beltartalmú, értékű terményekkel táplálkoznak, ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy manapság ugyanannyi húsnak csak felea nnyi a vastartalma, mint akár csak fél évszázaddal ezelőtt. Ha viszont az általunk fogyasztott növényi és állati termékek rosszabb minőségűek, úgy az ember is csökkent tápanyagtartalomhoz jut csak hozzá. Ételeink minőségének romlásáért több tényező együtte sen okolható. Ezek közé tartozik a mennyiségileg és minőségileg pusztuló talaj, a műtrágyázással, növényi tápoldatokkal elért kényszernövekedés, a genetikai változatosság csökkenése, a növényvédő szerek alkalmazása, a túl korai, éretlen állapotban történő betakarítás. A növények tápoldatokkal történő táplálása képtelen helyettesíteni az egészséges talaj által nyújtott ökológiai szolgáltatásokat, amelyek bölcs használata helyett ma az ember gyors ütemben feléli a termőtalajt. A negatív eredmények másik szere plője az a fajtanemesítés, amelynek keretében a szelekció főleg a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség fokozására, illetve a gyors növekedési képesség javítására irányul. A szintetikus növényvédő szerek, amelyek azt a látszatot keltik, hogy megvédik a n övényeket a kártevőktől, ugyancsak csökkentik a kártevőkkel szembeni növényi reakciók aktivitását. Nem utolsósorban kell említenünk, hogy a világot behálózó kereskedelem miatt az eladhatóság érdekében zöldségeinket, gyümölcseinket azelőtt szedjük le, hogy beltartalmi értékük teljessé válhatott volna. Tisztelt Országgyűlés! A fentiek élesen mutatnak rá mai gondolkodásunk paradoxonjaira. 1. Ma majdnem egymilliárd szegény ember nem jut elégséges élelemhez a földön, de arról nincs semmilyen adat sem, hogy vajon hány minőségileg éhező ember van a bolygónkon. 2. Ma a világ egyre nagyobb mértékben hasonlít egy látványpékséghez, ahol a szép és méretes külcsín egy kiüresedő, értéktelen belsőt takar. 3. Mivel az árut súlyra mérik vagy darabra adják a piacon, és a vevő ezután fizet, ezért lehetséges az üres belső eladása is, amely a vevő durva megkárosítása. 4. Egy olyan világban, ahol a pénz és ennek következtében a gazdasági növekedés a zsinórmérték, az üres belső eladása kötelező, hiszen az jótékony hatással van a ga zdasági növekedésre. Először is többet kell fogyasztanunk, hogy az elegendő tápelemhez hozzájussunk. Mivel azonban egy alma helyett nem ehetünk meg százat, hogy Cvitaminhiányunkat kiküszöböljük, így a hiányzó tápelemeket mesterségesen kell pótolnunk. Nem almát, narancsot, brokkolit, s a többi, eszünk tehát, hanem drága pirulákat, amivel persze a pirulagyártó gazdaság is jól jár. És van még egy „ötödször” is, amit nem mondok el. De végül szeretném elmondani, hogy egy növekedésre kihegyezett világban a legj obb, amit tehetünk, ha rosszat teszünk, mivel az általunk elkövetett hibák megoldása tartja növekedésben a gazdaságot. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK :
