Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 20. hétfő (66. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2609 és ezzel egy id őben, egy napon született meg Enver pasa rendelete a munkaszolgálatról. Az egyik első modern, iparosított módszertanú népirtásnak tekinthetjük az örmény genocídiumot. 1944ben alkotta meg Raphael Lemkin lengyel jogász a genocídium fogalmát. A világon több mint húsz ország ismeri el hivatalosan, hogy népirtás történt száz évvel ezelőtt Törökországban; Magyarország sajnálatos módon nem tartozik ezen országok közé, ezért kezdeményezni fogjuk, hogy a magyar parlament ismerje el népirtásként az örmények lemészár lását. Az Európai Parlament már 1987ben és 2005ben is népirtásként határozta meg az eseményeket. Legutóbb Ferenc pápa a XX. század első népirtásának nevezte április 12én az eseményeket. Annak idején Theodore Roosevelt volt amerikai elnök az első világhá ború legnagyobb bűntényének, Winston Churchill pedig közigazgatási holokausztnak nevezte a történteket. Tisztelt Országgyűlés! Az, ami annak idején, száz évvel ezelőtt történt, illetve megkezdődött Törökországban az örményekkel, az örmény keresztényekkel s zemben, ez a folyamat, azok a fogalmak, amik visszaköszönnek, a koncentrációs tábor, a munkaszolgálat, ezek visszaköszöntek a második világháború vérzivataros éveiben, a második világháború holokausztjában. Nem véletlenek az áthallások, hiszen annak idején Hitlernek tulajdonítanak egy nyilatkozatot a lengyel annexió után, amikor azt mondta: „Ki emlékszik ma már az örményekre.” Éppen ezért fontos emlékeztetni, hiszen az, ami 1915ben megtörtént, megismétlődött néhány évtizeddel később, az ipari módszerrel vé gzett népirtás vallási, etnikai kisebbségekkel szemben nem egyszerűen a konkrét népcsoportot, vallási csoportot érinti, hanem egy figyelmeztető jel az egész emberiségnek. Történelmi tényeken természetesen lehet és kell is folyamatos vitákat folytatni, rela tivizálni a népirtást viszont nem lehet, hiszen ezzel saját magunkat tesszük védtelenné. A XX. század pontosan arra tanít meg minket, hogy amennyiben kikapcsoljuk az emberiség immunrendszerét a módszeres gyilkolással szemben, pontosan az élet parancsára mo ndunk nemet. Innentől kezdve az ilyen gyilkosságoknak nemcsak örmények, nemcsak zsidók, nemcsak cigányok lehetnek áldozatai, hanem bármely népcsoport, bármely vallási csoport. Éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy Magyarország is ismerje el azt, ami 1915ben történt, az örmény holokausztként elhíresült örmény népirtást, amikor legyilkoltak majdnem másfél millió örményt, békés örmény polgárt Törökország területén. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszó lalásra jelentkezett Sallai R. Benedek képviselő úr, az LMP képviselője: „Mi lesz a világörökséggel?” címmel. Tessék parancsolni! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Felmerülhet a kérdés, hogy mi a közös a Tádzs Mahal ban és az ezeréves pannonhalmi apátságban, a memphisi piramisokban és az Aggtelekikarsztban, vagy mi a közös a budai látkép, a Duna két oldalának látképe, az Andrássy út és a Galápagosszigetek között. Nyilvánvalóan nem meglepő a legtöbbeknek: az, hogy ez ek valamennyien a világörökség részei. Ezek valamennyien az emberiség egyetemes kultúrájának és természeti örökségének a részét képezik, de éppígy a kínai nagy fal, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Tokaji borvidék vagy a fertői kultúrtáj egyaránt ennek a n emzetközi egyezménynek a hatálya alá tartoznak. (16.00) Egy magyar világörökséget nem említettem, a Hortobágyot, a hortobágyi kultúrtájat, amelynek részét képezi teljes egészében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának működési területe is. 1972ben hozt ák létre ezt a világörökségi egyezményt, és mára 180 ország írta alá, 1007 különböző kultúrtörténeti és természeti értéket tartanak ezen nyilván. Ebből 8 esik Magyarországra, amelyeket igyekeztem bemutatni, de mai felszólalásomban leginkább a Hortobágyról szeretnék beszélni. Azért fontos a Hortobágyról beszélni, mert az elindult folyamatok, amelyek az elmúlt néhány évben
