Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2460 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Józsa István képviselő úr, MSZPképviselőcsoport, 15 perces időkeretben. DR . JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az energiahatékonyság javítása, az ez irányba tett hathatós lépések, azt hiszem, nagyon időszerű Magyarországon is. Azt mondhatom, hogy az Európai Unióban ez legalább tíz éve kiem elt fontosságú téma, és hogyha tekintetbe vesszük, hogy az Európai Unió azért nem egy olyan gyors működésű szervezet, és csak 2012. október 25ére sikerült neki elfogadnia az energiahatékonyságról szóló irányelvet, amit most ez a törvényjavaslat át kíván ü ltetni a hazai jogszabályozásba, akkor megérthetjük, hogy mások, akik a fejlettség magasabb fokán állnak Magyarországnál az energetika területén, az épületenergiahatékonyság és általában az energiahatékonyság területén is, jóval előttünk felismerték azt, hogy az energiahatékonysággal érdemben foglalkozni kell. Ez szorosan összefügg a fenntartható fejlődés problémakörével. Latorcai professzor úr is, Szél Bernadett képviselő asszony is érintette, hogy az energiahatékonyság és a fenntartható fejlődés egyáltal án megcélozása rendkívül szoros kölcsönhatásban van. Tehát nem beszélhetünk klímavédelemről, fenntartható fejlődésről, hogyha a megújuló energiák fokozott felhasználása mellett nem teszünk komoly lépéseket az energiahatékonyság érdekében is. Azért is nagy jelentőségű, hogy ma a parlament elé került ez a törvény - megjegyzem: megkésve, mert legalább egy éve itt kellene már lennie , ugyanis az Orbánkormány elmúlt öt éve nem az energiahatékonyság forszírozásáról szólt, hogyha finoman akarnék szólni. Sok mind en másról szólt, például a KÁTrendszer megszüntetéséről, ami egyfajta energiatakarékossági megoldást jelentett; az akkori számok szerint 50 milliárd forintnyi gázmennyiséget nem kellett elégetni, mert hatékonyabban hasznosították a gáz fűtőértékét azok a kapcsolt energiatermelő egységek, egyszerre termeltek villamos áramot és adtak távfűtési energiát. Ezt 2011. április 16án egyetlen döntéssel a Fidesztöbbség megszüntette. Semmi érvük nem volt rá, hogy egy 1000 megawattos kapacitást, mintegy 1000 milliárd forint befektetett értéket egy tollvonással ellehetetlenítenek, csak az, hogy ez az előző tíz évben, döntően az MSZPkormányok idején épült ki. Ez több mint baklövés, ez egy bűn volt, mind az energiahatékonyság, mind az energiatakarékosság szempontjából. Noha a kötelező átvételi rendszer megérett a módosításokra, az, hogy eltöröljék, egy rendkívül durva, brutális és hozzáteszem: ostoba lépés volt. Ha most egy kicsit okosabb megoldásban gondolkodnak, és a fenntarthatóság irányába próbálják alakítani az ener getikai szabályozást, ezen keresztül az energiahatékonyság megvalósítását, akkor viszont sokkal kidolgozottabb, nem ennyire felületes formai átvételre lenne szükség. Az Európai Unió természetesen irányelvet szab, követelményeket szab, noha ezek a vállaláso k azért elég komoly dolgot jelentenek, de ebben az előterjesztésben, ebben a szabályozásban nincsenek meg azok a garanciák, amelyeknek az eredményeként ez tényleg be is következhet. Az önök ígéreteiben nagyon nem lehet bízni. A KÁT megszüntetésekor ígérték a széles körű szakmai felháborodás nyomán, hogy be fogják vezetni a METÁRt, a megújuló energiák támogatási rendszerét; hát azóta is várja mindenki, hogy legyen Magyarországon METÁR, mert ezt valahogy nem volt képes az önök kormányzati munkája produkálni. Azt is szeretném hozzátenni, hogy egy ilyen előterjesztés önmagában nagyon kevés. Egy komplex programra lenne szükség, amiben mind az energiahatékonyság, mind a megújuló energiák kérdése érdemi kormányzati szabályozást, támogatást kap. Hogy mennyire szabá lyozáshiányos - ha szabad ezt a ronda kifejezést használni - ez a terület, itt a földhőbányászatot említeném példának. Megszületett az első lépés 2009 decemberében, 2500 méter mélységgel szét lett választva, hogy azalatt már hőbányászatról beszélünk; azóta sincs folytatása, hogy a hazai geotermikus vagyonnak a kihasználását a jogszabályi környezet megalkotásával segítené ez a kormányzat. Pedig nagyon