Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2461 komoly lehetőségei vannak Magyarországnak a földhőbányászat területén, jó lenne, hogy ha amikor energiahaték onyságról, komoly vállalásokról szól egy előterjesztés, akkor erre is kitekintenének. Ha ezeket a vállalásokat, amit az előterjesztés tartalmaz, tehát hogy évente a központi kormányzat által használt épületalapterület 3 százalékának megfelelő épületmennyi ség felújításra kell hogy kerüljön, vagy a közbeszerzéseknél a magas energiahatékonysági teljesítményű termékek, szolgáltatások és épületek kerüljenek előtérbe, ha ezeket önök tényleg végig tudnák vinni a gyakorlatban, az számos hazai új munkahelyet tudna jelenteni. (16.20) Nem véletlenül említettem a földhőbányászatot, ami igazából nincs még nagyipari szinten kiépülve a világon sehol, de Magyarországnak a legjobbak az adottságai e tekintetben. Erre egy új iparág épülhetne ki, egy olyan energetikai, olyan g épgyártási szakterület, amely piacképes lenne, Magyarországon sok embernek jelentene színvonalas munkát és jó megélhetést. Ezzel szemben önök nem a munkahelytámogatást preferálják, hanem termékdíjat vezetnek be még olyan termékekre is, amelyeket adókedvez ményben kellene részesíteni. Lehet, hogy összességükben aprócska kis pénzek, de az üzenete nagyon rossz annak, hogy a megújuló energia területét érintő termékekre is termékdíjat vetnek ki. Ezeket nem különadóztatni kellene, hanem pont fordítva, adókedvezmé nyben kellene részesíteni. Visszatérve, hogy miért nem tudjuk a központi célon túl támogatni ezt a javaslatot. Azzal egyetértünk, hogy szülessen Magyarországon is az európai irányelveket átültető törvényjavaslat, csak nem ilyen minőségben és ilyen garanciá kkal. Tehát az az elvi vállalás, hogy 2014. január 1je és 2020. december 31e között évente másfél százalékos új végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérni, ez majdhogynem jámbor óhajként szerepel itt, pedig igen keményen bázisévként a 20102012 sz erepel, ami a magyar gazdaságban egy mélyrepülés volt. Nemcsak 2009ben volt visszaesése a magyar gazdaságnak, hanem 2011ben is. Tehát nagyon alacsonyak ezek a bázisévek, és ehhez viszonyítva kell még éves átlagban másfél százalék végfelhasználói energiam egtakarítást elérni. Ehhez, úgy gondolom, sokkal jobban neki kellene gyürkőzni, és nemcsak fejben, a jogalkotásban, hanem szakmailag és anyagilag is. Tehát az uniós forrásokat jóval koncentráltabban kellene idecsoportosítani annál az előzetesen tervezett 1 40 milliárd forintnak megfelelő eurónál, ami az Európai Unióval kötött együttműködési megállapodásban szerepel. A végfelhasználási energiamegtakarítást különböző szakpolitikai intézkedésekkel, pénzügyi ösztönzőkkel, önkéntes megállapodásokkal lehetne végre hajtani. A végfelhasználásért a kormány által kijelölt végrehajtó hatóság gondoskodik, ha megvan a megfelelő eszközrendszere. Jelen előterjesztésben ebből semmi nem látszik. Tehát van egy hatóság, amelynek ez lesz a feladata. Elérkezik a határidő, és úgy c sinál a hatóság, mint a két dinnyés ember, hogy ő nem tudott mit csinálni, mert eszközt nem adtak a kezébe. Nagyon helyes, ami az előterjesztésben törvényi kötelezettség szintjére emelkedik, hogy költséghaszon elemzést kell készíteni a meghatározott energ iatermelő létesítmények hatékonyságának növelésére irányuló beruházások megkezdése előtt. Ugyanakkor ez lényegében - hogy mondjam - önmagától megvalósuló követelmény, ugyanis Magyarországon, aki esetleg beruházna energetikába, energiatermelő létesítményt a karna létrehozni, az nagyon meg fogja nézni annak a berendezésnek a hatékonyságát, különben az életben nem térül meg neki ebben a nyomott árkörnyezetben. Magyarországra most nem az jellemző, hogy energiatermelő berendezéseket építenének, hanem pont fordítv a. Például a gönyűi igen korszerű, kombinált ciklusú gázturbinás erőművét az E.ON szünetelteti, mert nem éri meg neki működtetni. Tehát ez is a magyar energiapolitikának egy furcsa elágazása. Nagyon helyes, hogy a szabályozás rendelkezik arról, hogy tájéko ztatni kell a fogyasztókat az energiahatékonysági és energiamegtakarítási módszerekről, továbbá az energiahatékonysággal kapcsolatos pénzügyi és jogi keretekről. Ez akkor lenne igazán jó, ha e pénzügyi keretek mellé nemcsak keretek tartoznának, hanem tényl eges pályázatok is. Elhangzott Heringes Anita képviselőtársam részéről is, hogy egykét milliárd forintos pályázati alapokat nyitnak meg ezen az
