Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2426 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ezen intézkedéseket mindenképpen fontos volt elmondani emlékeztetőül, hiszen a mi politikai családunk volt az első, amely érdemben szembe tudott és szembe is akart nézni ezzel a széles körű társadalmigazdasági problémával. Ugyanakkor a jogalkotás során körültekintően kellett eljárnunk, hiszen vigyáznunk kellett arra, nehogy kiöntsük a vízzel együtt a gyereket is a vödörből. Mondom mindezt azért, mert különösen az ellenzék részérő l sokszor hallani olyan felelőtlen megállapításokat, amelyeket mindenféleképpen helyre kell tenni. Jobbikos képviselőtársaim például előszeretettel hangoztatják, hogy a tisztességtelen devizahitelszerződéseket semmisnek kellett volna nyilvánítani. Csak arr ól feledkeznek el, hogy a semmisség kimondása azzal járt volna, hogy a hiteleseknek vissza kellett volna ezáltal fizetni a banknak lakásuk árát (Z. Kárpát Dániel: Ez nem igaz.) , és ha lehet, még rosszabb helyzetbe kerültek volna, mint előtte, mert az ottho nukat is elveszítették volna. (Z. Kárpát Dániel: Ez így nem igaz.) Köszönöm, végigmondanám, és akkor lesz módjuk reagálni. (Z. Kárpát Dániel: Parancsoljon!) Ezért mindig, amikor jól csengő, populista, kimondjukmegoldjuk típusú megoldási javaslatokkal talá lkozunk, akkor, azt hiszem, érdemes tízig elszámolni, tisztelt képviselőtársaim, és átgondolni, hogy ezzel vajon csak a népszerűségünknek használunk vagy tényleges segítség nyújtásában gondolkodunk. Most pedig engedjék meg, hogy röviden magam is összegezze m a javaslat főbb pontjait. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési eljárását. Erre azért is van szükség, mert adott esetben azok az elszámolási törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg, és a fogyasztókat is nagy számban érinthetik. Emellett cél az is, hogy az elszámolás vitatására a megfelelő részletszabályok rendelkezésre álljanak. A törvényjavaslat emellett hatékonyabbá teszi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását és a bíróság eljárását is azáltal, hogy az eljárási szabályokat pontosítja, illetve kiegészíti, elkerülve ezáltal a gyakorlatban esetleg kialakuló értelmezési nehézségeke t. Az elszámolási törvény módosításában foglaltak alapján azok a pénzügyi intézmények, amelyeknek az elszámolási kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, becslési módszertan alkalmazásával készíthetik el az elszámolást. A becslési módszertan jogszerű alkalmazására a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárása terjed ki. Az elszámolási törvény módosítása rendezi azt a helyzetet is, amikor többen vitathatják az elszámolást, például az adóstárs vag y akár a kezes. Ilyenkor a Pénzügyi Békéltető Testületnek és a bíróságnak már nem kell még egyszer érdemben elbírálni a panaszt, ezzel rövidülhet az ügymenet. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, amikor az elszámolást egy másik okból vitatják, ebben az e setben azt kell elbírálni a panaszeljárások egyesítése mellett. Az elszámolási törvény módosításával lehetővé válik, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban csak akkor kerüljön sor meghallgatás tartására, ha azt a békéltető testület indokoltna k tartja. Ennek pedig az az oka, hogy az elszámolás helyessége, illetve a fogyasztó vagy a pénzügyi intézmény által állított tények írásos formában rendelkezésre állnak. A meghallgatás nélküli eljárást ugyanígy indokolt fő szabállyá tenni a bírósági eljárá st illetően is. A javaslat abban is módosítja az elszámolási törvényt, hogy a bíróság ne állapíthassa meg a helyes elszámolást, hanem kizárólag azt vizsgálhassa, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület határozata megfel ele a jogszabályoknak. Ha a bíróság azt állítja meg, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása nem felel meg a jogszabályoknak, akkor a békéltető testület jogszabálysértő határozatát hatályon kívül helyezi, és a pénzügyi intézményt új elszámolás készítésére k ötelezi. Amennyiben az elszámolást a Pénzügyi Békéltető Testület állapította meg, akkor pedig a testületet kötelezi új eljárás lefolytatására. Az elszámolási törvény módosítása lehetővé teszi azt is, hogy a polgári nemperes eljárás során a beadványokat űrl apon kelljen benyújtani, amennyiben a beadvány benyújtása céljából űrlap kerül
