Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2427 rendszeresítésre. A javaslat nevesít néhány olyan magatartási formát, amely a Magyar Nemzeti Bank által lefolytatható ellenőrzési eljárás alapjául szolgálhat. Ilyen magatartás k ülönösen a pénzügyi intézmény által folytatott olyan gyakorlat, amely az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megakadályozására irányul. A törvényjavaslat kiterjed a megakasztott végrehaj tási eljárások folytatásának lehetséges időpontmódosítására is. Ennek oka, hogy folyamatban van a családi csődvédelem szabályozásának előkészítése, amely szabályozás várhatóan azt a személyi kört fogja érinteni, akiket az elszámolási törvény 41. és 43. §a is érintene, így indokolt, hogy a családi csődvédelem szabályainak elfogadása és hatálybalépése előtt ezek a végrehajtási eljárások még ne kerüljenek folytatásra. Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján azt gondolom, hogy a pontosító és a gyakorlat szülte módosítások mindenképpen indokoltak annak érdekében, hogy a hitelesek felé történő banki elszámolás zökkenőmentesen, illetve visszaélések nélkül tudjon lezajlani. Ezért tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisz telő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék! DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részé ről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a tipikus példája, amikor előkészítetlen és nem egyeztetett törvényjavaslatok kerülnek a parlament elé. A gyakorlat bebizonyítja, hogy hiába a Törvényalkotási bizottság so kszor több tíz oldalas utolsó simításai egyegy javaslatnál, így is a gyakorlatban egyegy rendelkezése az előkészítetlen és egyeztetésre nem kerülő törvényjavaslatoknak megbukik. A másik észrevétel: itt képviselőtársam vezérszónoklatában utalt arra, hogy ez a kormány volt az első, amely szembenézett a devizahitelezés problémájával, és ezt megoldotta. Szeretném felhívni képviselőtársam figyelmét és a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy négy évig nem tettek semmit. És nem az önök érdeme, hanem több száz, t öbb ezer devizahiteles érdeme, akik bírósági eljárásokat kezdeményeztek, amelynek végén a Kúria kimondta, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el. Önök pedig négy évig a magas árfolyam miatt magas nyereséget elkönyvelő bankoktól bankadó formájában ezt a pénzt beszedték, és a költségvetésben a presztízsberuházásaikat finanszírozták. Négy év telt el, négy évig fizettek a devizahitelesek a magas árfolyam miatt akár 70 százalékkal több törlesztőrészletet, mint ami korábban számukra teher volt. És itt az árfol yamra szeretném ismét felhívni a figyelmet. Meg kell nézni a kormányváltáskori akár euró, akár svájcifrankárfolyamot meg az átváltási - nem kedvezményesen, hanem piaci árfolyamon történő - forintosítást, és ennek különbözetét meg kell nézni, amit a deviz ahiteleseknek most is majd fizetniük kell. (13.50) A családi csődvédelemmel kapcsolatban pedig szeretném emlékeztetni önöket, hogy a Magyar Szocialista Párt nem egyszer, nem kétszer, többször az elmúlt években a magáncsőd intézményének bevezetését kezdemén yezte. Önök még tárgysorozatba se vették ezt a törvényjavaslatot, nem kerülhetett a parlament elé. Most pedig a Kereszténydemokrata Néppárt mint saját ötletét hozza ide a vasárnapi zárva tartás után, ami látjuk, hogy igencsak sikeres kezdeményezés, de ezt a kezdeményezést most mint saját kezdeményezést hozza be a parlament elé, holott mi évről évre mindig javasoltuk és kértük, hogy az Országgyűlés foglalkozzon ezzel, és alkossa meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a magáncsőd intézménye bevezetésre kerüljön. Maga a törvényjavaslat célja egyrészt az, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek a pénzügyi intézmények részéről a korábban meghozott elszámolási törvény rendelkezéseinek nem fel elnek meg, és a fogyasztókat nagy számban
