Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - KÉSZ ZOLTÁN (Független):
2362 ki a törvényeket. A törvénysértőket természetesen meg kell büntetni, de a törvény szellemének a becsületes emberek érdekeit kell szolgálnia. Az adópolitikában széles körű egyensúly megteremtésére kell törekednünk. Egyfelől az adórendszer nem sújthatja az embereket azért, mert invenciózusak, szorgalmasak és hatékonyak. Másfelől azonban támogatni kell mindazokat, akik a leginkább rászorultak. Minden szabad országban viták folynak arról, hogy a kormány beavatkozhate az állampolgárok magánéletébe. Hogyan lehet egyensúlyt teremteni az emberek biztonságérzetét szolgáló intézkedések és az emberek természetes szabadságszükséglete között? Tisztában vagyok vele, hogy mind közül talán ez a legnehezebb feladat, amely előttem áll. Ehhez nem egyetlen lépés megtételé re van szükség, ez nem vihető végbe egyetlen rendelkezéssel. Ahhoz, hogy változást érjünk el, az egész kormány hatalmas munkájára van szükség. A 99 százalékos szabályt kell alkalmaznunk, vagyis a népesség 99 százalékát kitevő becsületes emberekre kell gond olnunk, nem pedig az 1 százaléknyi ügyeskedőkre. A csendes többség szolidaritását új értelemmel kell felruháznunk minden helyzetben, minden nemzedékben és minden korban. Így beszélt Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök. Az ő beiktató beszédéből olvastam fel r észleteket. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kész Zoltán képviselő úr, a függetlenek részéről: „Annektálásról és az igazságosságról” címmel. Öné a szó, képviselő úr. KÉSZ ZOLTÁN ( Független ): Köszönö m, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Ha Európa a múltból tanulhatott valamit, hát azt, hogy az engedmények csak az agresszor étvágyát növelik, hogy aztán újabb követelésekkel álljon elő. Pontosan egy évvel ezelőtt, alig ezer kilométer re tőlünk kiéleződött a helyzet, és most mindenki a megoldásra vár. Mára Európa egész hidegháború utáni biztonsági rendszere összeomlott. Nem ezt bizonyítja a Krímfélsziget elfoglalása és annektálása? Korábbi belső biztonságérzetünk a múlté. Ukrajnában há ború van. Naponta embereket ölnek, most, ezekben a pillanatokban is. Ez egy új típusú háború, amelyben az agresszor gátlástalanul alkalmazza a legújabb fegyvereket, miközben nyilatkozataiban rendre félrebeszél. A demokratikus világ a mai napig csak szankci ókat hozott az agresszor ellen, Ukrajnát pedig morálisan, politikailag és gazdaságilag is támogatta. Remélem, hogy ez az erkölcsi segítségnyújtás erős marad. Szükséges az a tudat, hogy Európa ebben a kérdésben egységesen lép fel. Minden nemzet jelenét és j övőjét azok az értékek határozzák meg, amelyeken az állam és a társadalom alapul. Alapvető elveink az alkotmányunkban vannak lefektetve. Kivívtuk a függetlenségünket, demokratikus államot hoztunk létre, és törvénybe iktattuk minden ember alapvető jogait. A mit elértünk, az nem egyszerűen csak az ölünkbe hullott. A szerteágazó ösvények kertjében kellő bölcsességünk volt ahhoz, hogy a jelenhez vezető utat válasszuk. De mindazok a dolgok, amelyek idáig juttattak bennünket, nem visznek már tovább. Minden generác iónak meg kell fogalmaznia, mit ért nemzet alatt, mert csak így tud alkalmazkodni a jelenhez. Az élet nagyon is változik. A 30 éven aluliak nem emlékezhetnek a szovjet megszállásra, nem emlékezhetnek arra, hogy mennyivel szegényebbek voltunk, mint a nyugat i országok, hogy vízumra volt szükségünk az utazáshoz, és hogy a NATO és az Európai Unió messzi célok voltak, de leginkább csak álmok. A jövőnket építjük. Ugyanakkor rettentő konzervatívak vagyunk, olyan elvekhez ragaszkodunk, amelyek 20 éve tűntek érvénye snek. Például az, hogy az államra egyre nagyobb feladatok hárulnak, nem vezethet ahhoz a feltételezéshez, hogy az állam mindent meg tud és meg akar csinálni. Tegyük fel magunknak a kérdést: a társadalmat tényleg ilyen mértékben az államtól érkező utasításo k és tiltások alapján kell szervezni? Az állam a szabadságra épül. Megismétlem, elsősorban
