Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2264 Emlékeztetni szeretnék még az önkormányzati tűzoltóság idejé ben a tűzoltók túlórapótlékának a hátralékára, amit az önkormányzatok helyett a kormány átvállalt, emlékeztetnem kell a gázközművagyon privatizálására, amelyet a szocialista kormányzat tett meg, majd az Orbánkormányra maradt, hogy mindazokat a kártalanítá sokat, amelyek az önkormányzatokat megillették a saját vagyonuk után, az önkormányzatoknak odajuttassa. De ugyanez igaz a hitelátvállalásra. Tehát az önkormányzatok az Orbánkormányok alatt számtalan alkalommal kaptak olyan tőkepótlást, amiből fejlesztések et tudtak végrehajtani, olyan tőkepótlást, amellyel olyan feladatokat tudtak ellátni, amelyek a lakosság helyzetének javítását, a helyi élet jobbá tételét segítették. Köszönöm szépen. ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Az azonnali kérdések órájának végére értün k. Önálló indítványok tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása Most előterjesztések tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása következik. A Jobbik képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés dön tsön a bűncselekmények sértettjeinek és a sértettek hozzátartozóinak hathatósabb védelme érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló T/3756. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt az Igazságügyi bizottság utasít otta el. Tisztelt Országgyűlés! Először megadom a szót az előterjesztőnek, Staudt Gábor képviselő úrnak, ötperces időkeretben. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon fontos törvénymódosításra tettünk javaslatot, amelynek az elutasítását, megmondom őszintén, nem is értettem a bizottsági szakban. Úgy érzem, hogy valahol a szívük mélyén a jelen lévő FideszKDNPs képviselők is támogatták volna, de úgy gondolták, hogy esetleg helyben nem tudják ezt eldönteni, ezért nagyon rem éljük, hogy a tisztelt Ház segíteni tud ebben és a javaslatunk mellé tud állni. Miről is van szó? Jelen pillanatban a büntetőeljárásról szóló törvény egy olyan szabállyal bír, hogy ha valaki a bűnügyi költség elengedésére tesz indítványt egy büntetőeljárás után, akkor azt az igazságügyi miniszter elbírálja és megadhatja, hogy részben vagy egészben elengedie az eljárás bűnügyi költségét, tehát eldönti, hogy meg kelle fizetni az államnak vagy nem. Jelenleg sajnos csak az elkövetők nyújthatnak be ilyen indít ványt, a sértettek nem. Hogy miért fontos ez? Számtalan olyan ügyet láttunk az elmúlt időszakban, és nagyon sok ügy nem került a sajtó elé, de megtörtént és a sértettekre mérhetetlen módon sérelmes volt, amikor az elkövetők vagyona akár tetemes, több tízmi llió forintos tételre is rúgott, amit lefoglaltak a büntetőeljárás elején. Azonban annak ellenére, hogy a sértettek, mondjuk, polgári jogi igényt vagy a büntetőeljárás során igényt támasztottak és meg is ítélték nekik, egyszerűen nem jutottak egy forinthoz sem, hiszen az állam bűnügyi igénye, amely akár több tízmillió forintra is terjedhet, elsődlegességet élvez és ameddig ez kielégítésre nem került, addig a sértettek, illetve a hozzátartozóik semmit nem kaphatnak. (17.00) É s amiatt, hogy a sértettek be sem nyújthatnak egy indítványt az igazságügyi miniszterhez, hogy az állam engedje el a saját bűnügyi költségek iránti igényét, ezért nem lehetett semmit tenni.
