Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - Önálló indítványok tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2265 Emlékeztetnék, hogy például a Cozma- és a Szögiügyekben hiába van nak jogerős, polgári bíróság előtt meghozott kártérítési ítéletek, nem jutnak a sértettek a pénzükhöz. Önök azt szokták mondani, hogy az államnak monopóliuma van arra, hogy az erőszakkal éljen, erőszakmonopóliummal rendelkezik. Ez rendben is van, de akkor viszont az állam felelős, hogyha egy olyan emberölést elkövetnek, ha nem tudja meggátolni azt, hogy az állampolgárait megöljék, erőszakos halált haljanak, akkor a sértettnek, illetve a sértett családjának, hogyha elhalálozik a sértett, igenis az állam is felelősséggel tartozik, legalább annyival, hogy önmagát hátrébb sorolja, és előreengedi a polgári igények kielégítése során a sértetteket. Az egyik javaslatunk tehát azt indokolná, hogy ugyanúgy a sértett is ilyen indítvánnyal élhessen az igazságügyi minis zterhez, és teszünk egy másik javaslatot is, miszerint a végrehajtási törvényt úgy módosítsuk, hogy az igazságügyi miniszter megtehesse azt, hogy megcseréli a sorrendet. Jelen pillanatban a végrehajtás során is az állam áll a sértetteknek megítélt kártérít ések előtt; ha helyet tud cserélni az állam és a sértettek, illetve a sértetteknek a ranghelye, akkor a sértettek megkaphatják jogos, jogerős ítéletben megítélt kártérítésüket, és utána az állam vár a sorára, akár 2030 évig is, majd szép lassan behajtja a bűnügyi költségeket. Úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan javaslat, ráadásul úgy, hogy az igazságügyi miniszter tud dönteni ezekben az ügyekben, amely mindenképpen indokolt, és az, ami a bizottságban elhangzott, hogy majd az új büntetőeljárási törvénynek a ko difikációjánál ezt rendezni lehet, az azért is hiteltelen, hiszen lehet, hogy a ciklus végére vagy akkor sem történik meg az új szabályok kodifikálása, és hogyha bejön az Országgyűlés elé, akkor sem lehetünk benne biztosak, hogy ezeket a szabályokat tartal mazni fogják az új büntetőjogi eljárási kódex szabályai. Úgyhogy arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák ezeket a módosító javaslatokat, ezáltal akár a Cozma, akár a Szögiügyhöz hasonló vagy a médiában egyébként nem megjelenített ügyekben is hozzájuthatnak a kártérítésükhöz a sértettek. Nem arról van szó, hogy állami pénzekből - bár ez is felmerülhetne, és más ügyekben fel is merült , hanem arról van szó, hogy az a vagyon, amit le tudtak foglalni az elkövetőktől, elsődlegesen igenis a sértet tekhez vagy a sértettek hozzátartozóihoz folyjon be, és erre lehetőség legyen egy igazságügyi miniszteri döntéssel akár hivatalból, akár kérelemre. Ezt, kérem, támogassák, hogy tárgysorozatba kerüljön. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) E LNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Most képviselőcsoportonként egyegy képviselőnek kétkét perces időkeretben van lehetősége megszólalni, és a független képviselőkre is érvényes ez. Schiffer Andrásnak adom meg elsőként a hozzászólás lehetőségét. DR. SCHIFFE R ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tárgysorozatba vételt természetesen támogatjuk, annál is inkább, miután az LMP frakciója 2010 vége óta minden egyes költségvetési törvénynél benyújtotta a maga módosító javaslatait, ami eg yébként a belügyi kasszánál az áldozatvédelemre fordítható összegeket jelentősen megnövelte volna. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Szeretném azért azt feleleveníteni, hogy annak idején, 2011ben volt már egy szocialis ta javaslat is - szintén támogattuk annak a tárgysorozatba vételét is , az arra vonatkozott, hogy az állam bizonyos esetekben vállalja át a kárenyhítést. Azt gondolom, hogy mind a kétfajta megoldás támogatandó, és sokat elmond a kormánypárti többségről, h ogy megint egy valaha egyszer majd, mint a Luca széke, elkészülő törvénykönyvre mutogatnak, csak hogy az áldozatokon ne lehessen még jobban segíteni. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen az is megfontolandó lenne, hogy az állam egész egyszerűen sorolja hát rébb, az áldozatok polgári jogi igényei mögé a saját követeléseit, hiszen az