Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
227 A törvényjavaslat k ét részből áll. A törvényjavaslat első, úgynevezett projekttörvény része a beruházással kapcsolatos, beruházásspecifikus rendelkezéseket tartalmazza, így különös figyelmet fordít polgári jogi, foglalkoztatási s az adatokhoz való hozzáférhetőséget szabályoz ó rendelkezésekre. (15.00) A törvényjavaslat második része az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítását tartalmazza, valamint ehhez kapcsolódóan az építésügyi és a nemzeti vagyontörvényt érintő törvénymódosításokat. A törvényjavaslat címe, „ A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása” tükrözi azt a szándékot, hogy a felépült 5. és 6. erőművi blokkok üzembe helyezését követően a két gazdasági társaság, a Paks I. Zrt. és a Paks II. Zrt. egyesülésével egyetlen, állami tulajdonban levő gazdasági társaság lássa el a beruházással kapcsolatos feladatokat. A preambulum utal kifejezetten arra is, hogy a törvényjavaslat az OGY határozattal megadott elvi hozzájárulásának való megfelelést kívánja szolgálni, de mindezt akként valósítja meg, hogy az egyezmé nnyel és a korábbi nemzetközi szerződésekkel vállalt kötelezettségeinknek, az európai uniós elvárásoknak és az uniós jognak megfelelve, továbbá az Alaptörvényünkben rögzített értékekkel, alapjogokkal és érdekekkel egyaránt harmóniában van. A beruházás az e gyezmény alapján megkötött úgynevezett megvalósítási megállapodások alapján történik, amelyben a fővállalkozó az orosz fél, a megrendelő pedig a magyar fél. Lényeges eleme a törvényjavaslat projekttörvényi részének, hogy vállalkozási, alvállalkozási szerző dés a beruházás alapvető jellegére tekintettel csak olyan gazdálkodó szervezettel köthető, amely rendelkezik úgynevezett telephelybiztonsági tanúsítvánnyal. A telephelybiztonsági tanúsítványt a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alap ján a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állítja ki az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephelybiztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. kormányrendelet vonatkozó szabályai alapján. A telephelybiztonsági tanúsítvány léte garantálja azt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésével összefüggésben levő információk, adatok, műszaki és egyéb dokumentációk ne kerüljenek illetéktelen kezekbe, ne veszélyeztessék Magyarország nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekeit. A nemzetgazdasági szempontból k iemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény biztosította törvényi lehetőséggel a jogalkotó a törvényjavaslat szerint nem kíván élni. A paksi kapacitásfeltárással kapcsolatos engedélyezési eljárásnak ugyanis nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása, hanem maga a biztonság a legfőbb szempontja. Az Atv.módosítás nagyobb részét kitevő módosítások a nukleáris biztonsági szabályozók korszerűsítésére irányulnak, a Paksi Atomerőmű bővítésére irányuló kormányzati szándékkal összefüggésben a beruházás megvalósítása kapcsán hangsúlyos igény mutatkozik a hatósági eljárás rugalmasabbá tételére, racionalizálására. A szabályozással megvalósul a jogalkalmazásban már többször felmerülő igé ny, mely szerint az Országos Atomenergia Hivatal lássa el az építésügyi hatósági feladatokat is. Az eljárás ily módon leegyszerűsödik. Az OAH a módosítással nagyobb döntési szabadsággal, de nagyobb felelősséggel is fog eljárni. A törvényjavaslat jelentőseb b újítása, hogy az OAH építésügyi hatóságként kerül nevesítésre a létesítési eljárás kapcsán, s egyidejűleg ez azzal is jár, hogy az atomtörvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényhez képest speciális törvénynek minősül, az építésügyi eljárást az OAH országos illetékességű szervként folytatja le, így hatósági határozat felülvizsgálata csak bírói úton lesz lehetséges, a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával. A sugáregészségügyi feladat ok racionalizálása szintén nem új keletű igényként mutatkozott a jogalkalmazásban. A törvényjavaslat az e téren jelenleg túlzottan megosztott és több működési rendellenességet is mutató osztott hatósági rendszer egyszerűsítését és egyértelműbbé tételét is szolgálja. A törvényjavaslat a megosztott hatósági rendszer racionalizálását, a hatósági rendszer
