Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 7. kedd (63. szám) - Az ülésnap megnyitása - Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkári kinevezésről: /Dr. Vízkelety Mariann igazságügyi minisztériumi államtitkár/ - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2115 mögött, és ehhez hozzátehetjük azt is, hogy annak a pénznek, amit az átlag magyar dolgozó megkeres, több mint 23 százaléka valójában nem is bér. A helyzet úgy áll, hogy amíg 2008ban a magyar munkások átlagos óradíja 7,8 euró volt, addig 2014ben 7,3 euró. Ezt azt jelenti, amit egyébként már 2011től folyamatosan mond az LMP is, hogy a magyar emberek a kizsákmányolás törvénykönyve óta többet dolgoznak kevesebb pénzért. És hogy még pontosabban lássuk a dolgokat: az elmúlt év óta Magyarországon kívül összesen két európai unió s ország van, ahol csökkentek a bérek, ez Görögország és Ciprus. Az elmúlt héten az LMP egy ötpárti egyeztetést kezdeményezett a dolgozói szegénység csökkentéséről, a dolgozói szegénység visszaszorításáról, és itt is - lássunk csodát - csak a Fidesz nem je lent meg. Önök, úgy látszik, még mindig a régi jelszót fújják, és egyetlenegy elvet érvényesítenek, hogy „Csak a Fidesz!”, a probléma csak az, hogy az emberek között egyre inkább az a jelszó érvényesül, hogy „csak ne a Fidesz”. Ezt az ötpárti egyeztetést m i a következők miatt kezdeményeztük. Úgy látjuk, és ezt mutatják a nyers számok, hogy Magyarországon az adózók kétharmadának a keresete az átlagbér alatt van. Magyarországon a jövedelmi, tehát a dolgozói szegénységben élők aránya több mint 14 százalék, ez másfél millió embert jelent. Az alsó és a felső jövedelmi tized közötti különbség 1:9szeresre nőtt. Emögött ráadásul olyan adatok húzódnak, hogy a minimálbér jelenleg a létminimum 76 százaléka, a minimálbér bruttója öt év alatt, tehát a nemzeti cinizmus r endszere alatt 43 százalékkal, miközben a nettó összesen 15 százalékkal nőtt. A közszféra bérei általában és nem egyegy kivételezett szegmensben 2008 óta nem nőttek, a közszférában egyharmados a dolgozói szegénység. A helyzet úgy áll, hogy Magyarországon a legszegényebb kétmillió ember reáljövedelme 20 százalékkal csökkent. Magyarország az elmúlt 25 évben egy olyan pályára állt, ahol a Magyarországot kormányzó elitek úgy gondolták, hogy itt egy összeszerelő országot kell csinálni, ennek két feltétele van - ezt gondolták önök és az önök elődei : egyrészt a leszorított, megalázó bérek és a romló munkakörülmények, mellette pedig az oktatásból való brutális pénzkivonás. A helyzet ma úgy áll, hogy ezt önök megfejelték egy olyan politikával, hogy a nemzeti burzs oázia feltőkésítése érdekében alulról vonnak el kőkemény pénzeket, tehát korábban, az előző ciklusban Simicska és Nyerges, most Mészáros, Garancsi és tettestársai gazdagodásának milliók elszegényedése az ára. Mi ehhez képest öt javaslatra próbáltunk partne reket szerezni a parlamenti pártok között. Az LMP úgy gondolja, hogy a dolgozói szegénység visszaszorítása érdekében az első lépés a nettó minimálbérnek legalább a létminimum szintjére történő emelése, a munkáltatók terheinek növelése nélkül. Ehhez kapcsol ódik a munkavállalói járulék csökkentése és egy többkulcsos, 122436 százalékos, igazságos szjarendszer bevezetése. Második pontként mi javasoljuk, követeljük azt, hogy a családi pótlék és a családi adókedvezmény terjedjen ki a felsőoktatásban részt vevő gyermek 24 éves koráig, hogy minél több család tudja taníttatni a gyermekét. Harmadrészt követelünk béremelést a közszférában, a közszférában dolgozók további elszegényedésének meggátolása és elvándorlásának megakadályozása érdekében. Továbbá javaslatot t ettünk le az asztalra - és ezt törvényjavaslat formájában képviselőtársaim a múlt héten előterjesztették - az alacsony bevétellel rendelkező, induló mikro- és kisvállalkozások terheinek csökkentésére. Ötödrészt pedig javaslatot tettünk le a parlament aszta lára az alapvető, helyben termelt élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentésére. Ezek lennének az első lépések. Tartósan az emberek akkor fognak többet keresni Magyarországon, ha azt a 250 milliárd forintot, amit kivettek az oktatás kasszájából, vissza lehet tenni, ha a K+Fre, innovációra fordított részarány nem 1,2 százalék lesz Magyarországon, hanem legalább 23 százalék. Így lehet egy elnyomorodó, elszegényedő, összeszerelő ország helyett egy megújuló Magyarország képét felvázolni a magyar állampolgá roknak. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)
