Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 7. kedd (63. szám) - Az ülésnap megnyitása - Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkári kinevezésről: /Dr. Vízkelety Mariann igazságügyi minisztériumi államtitkár/ - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2116 ELNÖK : Az elhangzottakra Czomba Sándor államtitkár úr kíván válaszolni. DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kezdeném a zzal, hogy talán van olyan, amiben egyetértünk. Talán ön is egyetért a tekintetben, hogy a szegénység ellen küzdeni leginkább akkor lehet, ha több munkahely van, ha a munkából és bérből élők aránya növekszik. Arról az örvendetes tényről szeretném önt tájék oztatni, hogy 23 éve nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint manapság, és a döntő többsége különösen 2013 második felétől a versenyszférában, az elsődleges munkaerőpiacon létrejövő munkahelyeknek köszönhető. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Amiben ö n vitatkozik most velünk, szeretném fölhívni a figyelmét, hogy a bérekre, általában a bérekre a magyar kormánynak milyen hatása van. Elsődlegesen a minimálbér és a garantált bérminimum megállapításánál van lehetőség (Dr. Schiffer András: Meg a közszféra bé re.) , hiszen ezt egy kormányrendelet szabályozza, és e tekintetben 2010 óta eddig minden évben megállapodás született a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel, és arra szeretném fölhívni a figyelmét, hogy az idei évben is 3,4 százalékos növekedést prognosztizáltunk, illetve 34 százalék közötti bérajánlást fogalmaztunk meg, és ez nagyon jól átjön, hiszen látszik, hogy a vállalkozások, a vállalatok nagyjából ilyen nagyságrendre állították be az átlagkereset növekedését is. Még néhány számadatot enge djen meg! Gyakorlatilag azt tudom mondani, hogy az utóbbi négy évben átlagosan csaknem 11 százalékkal nőtt a fizetések reálértéke családi kedvezményekkel, családi kedvezmények nélkül 5,2 százalékos volt. (11.10) Ha bruttó szinten vizsgálódunk, akkor közel 40 százalékkal nőtt 2011 és ’14 között a garantált bérminimum, illetve a minimálbér mértéke. Azt is érdemes hozzátenni, hogy ma Magyarországon több mint négymillió ember dolgozik, ebből nagyságrendileg olyan 250 ezren dolgoznak minimálbéren, és olyan 500 e zer körül garantált bérminimumon. Tehát amikor arról vitatkozunk, hogy miért olyan alacsony a minimálbér, természetesen kétségtelen tény, hogy ha növekszik a minimálbér, annak van egy toló hatása fölfelé is az átlagbérekre, de önmagában nem szeretném, ha t úlértékelnénk egyébként a minimálbér és a bértárgyalások kapcsán fölmerült problémákat, kérdéseket. Az is egy újabb érdekes kérdés, hogy amikor vizsgálódunk, akkor a létminimumot vagy a szegénységi küszöböt érdemes vizsgálódásunk tárgyává tenni, hiszen az egyik az OECD által, tehát egy nemzetközi kitekintésre ad lehetőséget, a másik pedig kvázi egy, majdnem azt mondom, hogy hungarikum, hiszen a létminimum kapcsán egészen más szempontrendszert vesz figyelembe a statisztika. Arra szeretném felhívni a figyelme t, hogy míg 2011ben nagyságrendileg 70 százalék körül volt a létminimum és a minimálbér aránya, az mostanra 76 százalékra nőtt, és a tárgyalások kapcsán, amikor a munkavállalói, munkaadói oldallal beszéltünk, azt szerettük volna elérni, hogyha 80 százalék ra sikerül ezt az arányt felvinni. Ugye, a 100 százalék azt jelentené most, hogy 87 500 forintnak kellene a minimálbér nettójának lennie, ennek a bruttóját, ha felsorakoztatjuk, akkor nagy valószínűséggel azt tudom önnek mondani, hogy néhány tízezer, de es etleg 100200 ezer ember is nagy valószínűséggel elvesztené a munkahelyét pontosan azokban a szektorokban, ahol egyébként a minimálbér mértéke jelentős, mondjuk, a kereskedelemben vagy a szolgáltatási szektor egy részében. Tehát nagyon fontos körültekintőe n kezelni a bértárgyalásokat és általában a béreket. A fő szempont az, hogy béreket növelni csak teljesítményből lehet. Volt példa 2010 előtt arra, hogy gyakorlatilag hitelből növekedtünk, látszik az eredménye. Az az eredménye, hogy mé g 201112 környékén is azt nyögte a magyar gazdaság, hogy egyébként úgy áramoltak ki bérek, hogy nem volt mögötte fedezet. Ezt az utat nem szabad és nem is akarjuk követni. Természetesen a
