Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvénynek a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2089 emberek érdekeit? Nem látom az ezzel k apcsolatos koncepcionális célt. Ha azt mondja a kormány, hogy akarok egy jó klímapolitikát, akkor abba az irányba kell menni. Az önök kormánya teljesen dicséretes módon csinált egy jó alkalmazkodási stratégiát, egy adaptációs stratégiá t, amely arról szól, hogy a magyar társadalomnak hogy kell felkészülnie arra, hogy a klímaváltozás - amely talán a legnagyobb globális környezeti krízis az emberiség történetében, amiről beszélhetünk - ellen mit kell tennie a magyar társadalomnak. Ebben az alkalmazkodási stratégiában rengeteg dolog van, az alföldi területek mezőgazdasági vízellátásának a rendezése, az, hogy a fővárosban és a nagyvárosokban hogyan biztosítsanak ivóvizet, hogyan legyenek árnyékosak és árnyékkal biztosítottak a tömegközlekedés i várók, meg egy halom olyan intézkedés, ami támogatandó lehet az ellenzék részéről is. Ez az önök stratégiája. Ez az önök kormányzásának idején született. De nem ennek a megvalósítására törekednek, nem ennek a végrehajtását látjuk itt, sőt sehol sem látju k a végrehajtását a saját stratégiájuknak; ez ugyanolyan sorsra jutott, mint a nemzeti vidékstratégia, hogy csináltak egy jó stratégiát, utána meg szöges ellentétben mennek azzal, mintha nem is lenne. Ennek az adaptációs stratégiának a végrehajtására nincs forrás, nincs megfelelő kormányzati szándék, ha bármi történik ebben, akkor csak fillérek állnak rendelkezésre egyegy pályázat során, és egy nappal a pályázat kiírása után lefagy a rendszer, mert kiderül, hogy kevés a forrás. Tehát ilyen bukdácsolós mego ldással történik valami, miközben ellentétes hatású tevékenységek sokasága zajlik az országban. LMPsként nyilvánvalóan nem gondolom azt, hogy ezzel bármilyen szűk szavazói réteget meg lehet szólítani. Egyszerűen környezetvédelmi érdeklődéssel kérdezem: ho gyan lesz meg Magyarországnak az a célkitűzése, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának a mértéke csökkenjen? Ebben a jogszabályban ilyet nem látok. Ebben egyetlenegy olyan szakasz sincs, amely ezt a célt szolgálná. Ez csak adatbázis létrehozása és pénz beszedés. Ez a kodifikált szöveg, és nincs benne más. Mindig örömmel hallgatom Áder János köztársasági elnök urat, amikor felmegy ide a karzatra, és nagyon szép szavakat mond fenntartható fejlődésről meg klímapolitikáról, ami előszeretettel tükrözi azt, ho gy ő zöldállamfőnek mondja magát, ugyanakkor pedig mindig olyanról beszélünk, hogy a magyar valóság… Ugye, a széndioxidkibocsátás nem az Orbánkormány idején esett így vissza. Mindig azt mondják, hogy milyen drasztikusan esett vissza a károsanyagkibocs átás. Valóban, ahogy jobbikos képviselőtársam elmondta, 2025 évvel ezelőtt, a GDP 20 százalékának az elvesztésével, meg munkahelyek sokaságával együtt veszett ez oda, nagyon nagy áldozattal. De az elmúlt öt évben nem csökkent! Minden technológiánk megvan arra, hogy csökkenjen. Minden eszközünk megvan arra, hogy a felhasználás mértékét csökkentsük. De mi nem ezt tesszük, hanem teljesen más irányba megyünk. Nem akarok már tényleg paksozni, mert nem akarok az agyukra menni azzal, hogy megint paksozzak, de el ő lehetne jönni a megújuló energiaforrások előállításával. Elő lehetne jönni azzal, hogy ez a kormány mit tett annak érdekében, illetve mivel próbálta akadályozni azt, hogy az egész európai trendtől eltérjünk. Még Románia is előttünk jár, amikor növelni ke ll a megújuló energiaforrások arányát. Elnézést kérek, tényleg pejoratívnak tűnhet a példa, de egy nálunk rosszabb gazdasági helyzetben lévő társadalom is tudja érdemben növelni a megújuló energiaforrásokból származó energiatermelését, Magyarország viszont nem. Magyarország a legkisebb ambícióval vállalt 2020ig 13 százalékot, de azt sem fogja tudni teljesíteni. Leghátul kullogunk, és úgy csinálunk, mintha egész Európa buta lenne, nem tudná, hogy merre kell menni, ostobán választja a napenergiát és a szélen ergiát, mi viszont egyedül, zsebünkben a bölcsek kövével, azt gondoljuk, hogy mi jó energiapolitikát folytatunk. Az energiapolitika koncepcionális átalakítására lenne szükség. Arra lenne szükség, hogy a háztartásokban mindenütt, szerte a társadalomban elős egítsük azt, hogy az összes olyan eszközzel éljünk, ami rendelkezésünkre állhat ahhoz, hogy a károsanyagkibocsátás csökkenjen. Ehelyett itt van előttünk a kiotói jegyzőkönyvre utalva ez az előterjesztés, amely többszöri olvasatra sem, mind a