Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvénynek a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2090 hét szakaszát részlegesen átnézve sem, az indoklást elfogadva sem valósítja meg ennek a hátterét. Ellenben mit csinál? Pénzt szed be, amit a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisra fordít, éves klímavédelmi felügyeleti díjat vezet be, teljesen fü ggetlenül attól, hogy ezek a cégek hogyan fognak gazdálkodni, és semmilyen mértékben nem csökkenti a kibocsátást. Akkor mi a célja? Úgy tűnik, hogy csak a pénzbeszedés a célja. A pénzbeszedést bebújtatjuk egy zöld álcába, hogy úgy lehessen pénzt beszedni, hogy az ne szolgálja azt a célt, amiért ezt az egyezményt aláírtuk. Úgy tűnik, felületesen nézve úgy tűnhet, hogy ez nemzetközi kötelezettségünk. De ez nem így van! A nemzetközi kötelezettség meghatározza, hogy milyen célokat kell elérnünk. Annak az eszköz eit a magyar kormány azzal fogja megválasztani, hogy mit hoz ide a parlament elé jogszabályi javaslatként, hogy azoknak a céloknak hogyan feleljünk meg. Tavaly az Európai Unióban az összes energetikai beruházás több mint kétharmada a megújulóenergiaiparb a ment, vagyis ma már a zöldenergia számít a főáramnak, míg az atom, a szén, a kőolaj és a földgáz alternatív járulékos kisegítő energiaforrás az Európai Unióban. Ezzel szemben Magyarország ellentétes irányba megy, semmilyen formában nem követi ezt. Vajon azért, mert mi okosabbak vagy bölcsebbek vagyunk, mint egész Európa? Vagy csak azért, mert nem jól értelmezzük ezt, és nincs a kormánynak olyan klímapolitikusa, aki értene ahhoz, hogy ezt hogy kell csinálni? Ha végignézek az egész Földművelésügyi Minisztér iummal kapcsolatos szaktárcán, be kell látnom, hogy minden bizonnyal kiváló energetikai szakembereik vannak, és egy halom más területen is, de nincs olyan, aki a klímapolitikához konkrétan értene, és tudná, hogy ezt hogy lehet megvalósítani. Az előbb említ ettem Illés Zoltán nevét, ő legalább szakember volt ezeken a területeken, és tudta, mi az, amit célszerű és praktikus megcsinálni, és mi az, amit nem. Ilyenkor egy kicsit hiányolom azt, hogy ez a szakmaiság teljes mértékben hiányzik ebből az előterjesztésb ől. A kormányzat az elmúlt négy évben adminisztratív eszközökkel korlátozta a szélerőművek építését, egyedüliek vagyunk ebben az egész Európai Unióban, holott legjobb tudomásunk szerint befektetők sokasága tervezne ilyet. Ezzel szemben viszont megadóztatju k a napelemeket meg a hőszivattyúkat. Utána meg idejövünk, és arról beszélünk, hogy a klímavédelmet akarjuk támogatni. Kérem szépen, erről szó sincs! A kormányzat pénzt akar beszedni ezzel a jogszabállyal, és úgy akarja álcázni, mintha ezzel bármilyen körn yezetvédelmi szemléletet akarna sugározni, holott szó nincs erről. Azt kell látni, és azt kérem, fogadják el tőlem, hogy ez a jogszabály a földi klíma szempontjából semmilyen hatással nem rendelkezik. Önök létrehoznak egy hatóságot, egy adatbázist, beszedi k rá a pénzt, hogy üzemeltessék, de a földi klímára ez nincs hatással. És arra hivatkoznak, hogy ez azért kell. Hát szó nincs erről! Az lenne a jó, ha ez a szabályzat és az egész kiotói egyezmény szellemisége úgy kerülne átültetésre a magyar jogrendszerbe, hogy az valós eredményekkel járna. Egyetértek miniszterelnök úrral abban, hogy a gazdaság nagyon fontos, egy olyan eszköz, amely a társadalmi jólét megteremtését szolgálja, de a gazdaságnak a XXI. században már rengeteg olyan megoldása van, ami nem bocsát ki káros gázokat, és nem bocsát ki a klímára kockázatos elemeket. Ezt meg lehet csinálni. Rengeteg megoldás lenne erre. Ennek az eszközei itt állnak önök előtt, megvan ennek a lehetősége, ugyanakkor olyanokról beszélnek, ami gyakorlatilag nem létezik, mer t az Orbánkormánynak nyilvánvalóan nincs klímapolitikája. Ezt én azért veszem zokon, mert azt gondolom, amit korábban már elmondtam, az emberiség egyik legfontosabb krízise az, hogy ezt a klímaváltozást hogyan fogjuk tudni kezelni. (14.00) Még egyszer fel hívom a figyelmet arra, önöknek van egy teljesen normális és használható stratégiájuk, annak megvalósítására kell a forrásokat fordítani. Ez lenne a megoldás, nem pedig a saját szemléletükkel ellentétesen bürokráciát növelni, új hatóságot létrehozni, miköz ben két héttel ezelőtt vagy három héttel ezelőtt is amellett érveltek, hogy miért nem kellenek önálló hatóságok, amikor a zöldhatóságot beolvasztottuk a kormányhivatalba.
