Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2072 tudunk hosszan beszélni. Ilyenkor mindig örülök, hogy Hiller elnök úr elnököl, mert ő külön türelemmel szokta ezeket viselni. Ennek megfelelően nem élek ugyan a lehetőséggel, de a lehetőséget fenntartom, hogy máskor ezt megtegyük. A jogszabály kapcsán három, egymástól független részről kell beszéljünk. Az első részben a sporttörvény részben kiegészíti a sportági szakszövetségek feladatait a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésével összefüggő állami feladatok ellátásában. Minden bizonnyal ez a 2017es vizes vb megrendezése miatt kerül most napirendre, ahol továbbra is fenntartjuk, a tegnapi szavazási magatartásunknak megfelelően, hogy azért számos aggály lehet még ezzel kapcsolatban, hiszen gyakorlatilag tegnap egy biankó csekkel korlátlan felhatalmazást adtunk a fővárosnak, ami azért még adhat okot aggodalomra. Teljesen logikusnak tűnik számunkra az, hogy a szakszövetség részvétele indokolt az ilyen esem ények megrendezésében, és a szakszövetség mellett nagyon indokolt lett volna, ha esetleg környezetvédelmi, építési, területrendezési, örökségvédelmi követelményeket érvényesítő szervek is részt vehetnének a folyamatban, és nem adnának gyakorlatilag egy úja bb nagy felhatalmazást a szakági szövetségeknek. Megnyugtató lenne, ha ez a kérdés rendezésre kerülne, hiszen, bár nagyon fontosak ezek a sportesemények, mint azt hallottuk a felvezetésben is, ezeknek az egyéb kulturális és társadalmi szempontoknak a figye lembevételére is jó lenne, ha teremtődne biztosíték. (12.40) Ha már a szakszövetségekről beszélünk, illetve a közreműködés nagyon nagy összegeket igényel, 2025 milliárd forintos létesítményfejlesztésre kerül sor, akkor még egy dolgot nagyon szerettünk vol na ebben a jogszabályban látni, amivel kapcsolatban lehet, hogy megpróbálunk majd módosítóval élni. Mégpedig azt, hogy a szakszövetségi gazdálkodás nyilvánosságának a kiskapuit jó lenne, ha bezárnánk. Ha ezzel a felhatalmazással megteremtjük a lehetőségét annak, hogy jóformán állami feladatátvállalással vegyenek részt a szakági szövetségek ezeknek a programoknak a lebonyolításában, akkor bizony úgy kell tekinteni ezeknek a gazdálkodását, hogy lehetőség szerint teljesen transzparens módon valósuljanak meg. E rre azért hívom fel a figyelmet, mert a tavalyi év végén pont a 2011. évi CXII. törvény módosítása kapcsán tettünk egy szűkítést a sporttörvényben, ami azt mondta, hogy a szakági szövetségek gazdálkodásával összefüggő - bocsánat, a jogszabályhelyet rosszul mondtam, hiszen az információs törvény számát mondtam. Tehát arra hivatkozva tettünk a sporttörvénybe egy korlátozást, ami a szakági szövetségek gazdálkodásával összefüggő információs önrendelkezési jogról szóló, előbb említett törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények tekintetében a nem állami és nem önkormányzati szervezetekben szűkítette az adatok hozzáférését. Ez a múlt év végén történt. Ha most felhatalmazzuk ilyen jellegű közfeladatok ellátására és b evonjuk őket, akkor nagyon jó lenne, ha minél transzparensebben működhetnének. Tavaly év végén… Nyilván elnézésüket kérem ellenzéki politikusként, hogy esetleg vannak prekoncepcióink, de nyilvánvalóan - majd kimondja a bíróság előbbutó bb a jogalkalmazás során, hogy ez mit is jelent - ez pont olyan téma, mint ami arról szól, hogy például a Puskás Akadémiánál megtudhassuk, hogy milyen társasági adót kapott, tehát kik voltak azok, akiknek fontosabb volt az, hogy ilyenre biztosítsák a társa sági adójukat, és ne pedig a központi költségvetésbe jöjjön. Emiatt lett ez korlátozva. Nyilván megértjük, hogy politikai cél, hogy ez ne derüljön ki, de jó lenne, ha a szakági szövetségek esetében az ilyen állami feladatnál viszont legalább valamilyen fel tárás megvalósulhatna. A javaslat második eleme lehetővé teszi azon ingatlanok esetében, amelyek részben állnak csak a magyar állam tulajdonában, hogy a magyar állam tulajdoni hányada tekintetében kerülhessen sor a vagyonkezelő kijelölésére. Pártunk állásp ontja szerint ez rendben van, ezzel egyet tudunk érteni, ez a cél nyilvánvalóan támogatható, egy logikus, hatékony megoldás.
