Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
204 lehet, hogy letenné a papírt, és mást mondana, ugyanis arról beszélt képviselőtá rsam, amiről azt kérte államtitkár úr, hogy ne beszéljünk. Persze ez nem köti a képviselőket egyáltalán, csak olyan furcsa, hogy a fideszes államtitkár azt mondja, hogy ne az anyagi jogi szabályokról beszéljünk, ehhez képest a fideszes vezérszónok hat perc ből négyet - figyeltem - az anyagi jogi szabályok ismertetésével töltött el. Tehát én csak javasolnám, hogy vagy egyeztessen a minisztérium és a Fidesz szakértői gárdája, vagy néha érdemes lenne elszakadni a papírtól, de ez már csak egy előzetes megjegyzés volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem fogok anyagi jogi szabályokról beszélni, úgyhogy még eleget is teszek annak, amit államtitkár úr kér, azonban ki fogok térni arra, hogy vajon sikerülte meggyőzni államtitkár úrnak minket a javaslat valódi céljáról. Ahogy államtitkár úr ismertette, és én ezt nem tartom szükségesnek, hogy megismételjem, egy különleges eljárást hoz létre ez az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely két részből áll, és egy lényegesen gyorsabb és lényegesen hatékonyabb eljárási módot tesz lehetővé a jogérvényesítőnek, amikor a képmással, illetve a hangfelvétellel kapcsolatos jogát valaki megsérti. Én azt tudom mondani, hogy önmagában szakmai szempontból érdemes meggondolni ezt a javaslatot, illetve akár még a támogatását is, hiszen hasonló an a sajtóperekhez, ez is egy hatékonyabb és gyorsabb eljárást tesz lehetővé, és valóban, ha az ember a személyiségi jogokat, az emberi méltóságot kívánja védeni, akkor keresni kell az ahhoz vezető hatékony utat és a legjobb jogi megoldásokat. Ezt mi is me gtettük számtalan esetben, akár a polgári jog, akár a büntetőjog anyagi jogi részét illetően, akár pedig a büntetőjog, polgári jog eljárásjogi részeit illetően. Volt, amit a Fidesz támogatott, volt, amit nem. Mi most is elkötelezettek vagyunk az iránt, hog y másnak az emberi méltóságát, személyiségi jogait ne lehessen sérteni, és ha valaki ezt megteszi, akkor a lehető leghatékonyabban lehessen fellépni ellene. Azonban, tisztelt képviselőtársaim, amikor a parlamentben a törvényről vitatkozunk, és főleg ennek az általános vitáját folytatjuk le, akkor bizony a társadalmi környezetet, a benyújtás indokait, annak az időzítését egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azért nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a törvényalkotói szándék nagyon sok esetben eltér attól, mint ami megjelenik akár a törvényjavaslat írásos indoklásában, akár pedig az előterjesztői expozéban. Én azt gondolom, hogy jelen esetben is egy ilyen szituációval állunk szemben. Én azt gondolom, hogy kifejezetten káros és hibás, amikor a politik a magára alkot törvényt, a politikai szereplők magukat védik jogalkotási úton. Azért alkotnak más szóval jogszabályokat, hogy magukat vagy a hozzájuk közel állókat meg tudják védeni. Márpedig itt, ha úgy tetszik, e vonatkozásban erősen és nagyon kilóg a ló láb. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt négyöt évben nem volt ritka az, hogy személyre szabott jogalkotást valósítottunk meg, már persze nyilván a mi ellenszavazatunkkal, de attól még a jogszabályok elfogadásra kerültek, ilyenformán a Fidesz ilyeneket indít ványozott. Mindig úgy alakította a jogszabályt, ahogy egyébként persze lehetséges, de valakinek vagy valakiknek az érdekében állt éppen akkor. Emlékezzünk vissza néhány ilyenre! Ilyen volt például, amikor a Kúria elnökére vonatkozó jogi szabályozást megvál toztatták, és előírták azt, hogy a Kúria elnöke öt év magyarországi bírósági gyakorlattal kell hogy rendelkezzen, holott tudták azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke ilyenformán nem tud újra pályázni erre a pozícióra, hiszen ő nem rendelkezett öt év magyarországi, „csak” néhány évtizednyi külföldi bírósági gyakorlattal. De ugyanezzel szembesültünk akkor, amikor azt láttuk, hogy a 98 százalékos különadó, amit csak az ellenzéki tisztségviselőkre kívántak kiszabni, véletlenül érint egy olyan embert is, aki önöknek kedves, nevezetesen Szász Károlyt; hirtelen jött egy törvényjavaslat, ami úgy módosította a jogszabályt, hogy gyakorlatilag ő volt az egyetlenegy kedvezményezettje ennek a módosításnak, rá nem vonatkozott a 98 százalékos különadó. Vagy persze l ehet engedélyezni, hiszen számos külföldi országban így van, hogy a 70. életévüket betöltött személyeket nagykövetté ki lehessen nevezni, csak éppen amikor ezt a szabályt az Országgyűlés
