Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
205 elfogadta, néhány napra rá Szapáry urat nevezte ki a miniszterelnök w ashingtoni nagykövetnek. Vagy éppenséggel mondhatnánk Borkai Zsolt fideszes győri polgármester esetét, ahol behozták azt a szabályt, valószínűleg a jobbikos tervezett indulók miatt, hogy aki rendvédelmi szervnek tagja volt, az a következő öt évben nem váll alhat politikai szerepet, majd amikor kiderült, hogy ez Borkai Zsoltot érinti, akkor behoztak egy törvénymódosítást, amelyben kivették ezt a korlátot, leszállították három évre, és láss csodát, ez már nem érintette Borkai Zsoltot, és indulhatott polgármest eri tisztségért is, és indulhatott országgyűlési képviselői tisztségért is. Na, ezek azok a személyre szabott jogalkotások, amelyek, én azt gondolom, elfogadhatatlanok. (13.20) És tudják, amikor tele van a sajtó azzal, és ezen élcelődik az internetes társa dalom fele, hogy hogyan lejt be a Parlamentbe Habony Árpád egy Gucci táskával; amikor abból van botrány, hogy a miniszterelnök fiának fotóját, aki részt vett az ominózus futballvilágbajnokságon, nyilvánosságra hozzák, és ezen a sajtóban élcelődnek; amikor a miniszterelnök lánya felháborodott levelet ír éppen fotók mikénti kezelése miatt, akkor hirtelen az Országgyűléshez beérkezik egy törvény, amely pontosan ezeket az eseteket, az ezekre vonatkozó eljárási szabályokat kívánja módosítani. Tisztelt Képviselő társaim! Nekünk nem az a feladatunk és nemcsak nekünk, önöknek sem, fideszes képviselőknek, hogy a miniszterelnök gyerekeit és tanácsadóit védjék meg törvényalkotási úton, hanem az a feladatuk, hogy a köz érdekében nyújtsanak be törvényjavaslatokat. Ennek a törvényjavaslatnak pedig ez a célja. Ugyanis ez az időzítéséből nagyon jól látszik, hogy miért pont most jutott eszükbe ezt a törvényjavaslatot ide behozni. És ez az, tisztelt képviselőtársaim, ami elfogadhatatlan. Nem kívánok kitérni arra, amit államtit kár úr mondott - nagyon szívesen tiszteletben tartom a kérését , hogy lehete az utcán fotózni ezentúl vagy nem - nem ez az érdekes. Az az érdekes, hogy mi motiválta a kormányoldalt arra, hogy ezt a törvényt ide behozza, mert így körülbelül úgy lehetne ös szefoglalni a törvény célját, ez az üzenet, hogy ha belénk köttök, nesze nektek, így jártok. Ez az üzenete ennek a törvényjavaslatnak. Tudja, államtitkár úr, ha ezektől az eseményektől tökéletesen függetlenül került volna ez beterjesztésre, akkor kettő per c alatt lerendeztem volna a vezérszónoki felszólalást, és azt mondtam volna: államtitkár úr, ez egy jó javaslat, támogatjuk, megszavazzuk. Csak éppen a mögöttes motiváció az, amit én a magam részéről tökéletesen elfogadhatatlannak tartok, és azt gondolom, hogy ezt most ebben a vitában itt az asztalra kell tenni. Tudja, államtitkár úr, amikor hasonlóan méltányolható esetben többszöri megkereséssel fordulok az ön államtitkártársához, Rétvári Bencéhez egy olyan kisfiú ügyében, akin el kellett végezni gyorsan e gy beavatkozást, egy orvosi beavatkozást, és nem a beavatkozás előtt szóltak az OEPnek, hanem csak később, és utána jogosnak minősítették azt a beavatkozást, és az OEP azt mondta, hogy ha előbb szólnak, akkor sem javasolják másként megcsinálni és támogatn ák; azt a pénzt, amit az operációra megelőlegeztek, nem téríti meg az OEP. Nem téríti meg. És amikor megkérdezem az államtitkár urat, hogy ön szerint ez jól vane így, akkor azt írja, hogy sajnálja, ez a törvény. Tudja, államtitkár úr, ez az, amikor az átl agemberek nem érdeklik önöket, csak azok, akik önökhöz közel állnak. Ez elfogadhatatlan és tűrhetetlen. Akkor, amikor ennek a kisfiúnak, Pukler Ábelnek nem tudják biztosítani utána méltányosságból azt a másfél millió forintot, amibe került az ő operációja, azért, mert így szól a kormányrendelet, akkor önök, amikor a miniszterelnök családját vagy éppen a tanácsadóit éri bármilyen kellemetlenség, akkor utána rögtön tudnak törvényt javasolni. Ez elfogadhatatlan! Azt kérem önöktől, tisztelt képviselőtá rsaim, hogy akkor hozzanak ide törvényjavaslatot, amikor az a köz érdekét szolgálja és nem az önökhöz közel álló emberek magánérdekét, még akkor is, ha egyébként maga a törvény elfogadható és támogatható. Ez a motiváció, tisztelt képviselőtársaim, elfogadh atatlan. Tisztelt Államtitkár Úr! Mielőtt még… - mert látom, hogy ezen megütközött, igen, ez a kettő állítás nem zárja ki egymást. Támogatható lenne ugyanis egy olyan jogszabálymódosítás is, ami
