Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
201 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Közel egy esztendeje, 2014. március 15én lépett hatályba Magyarország új polgári jogi kódexe, a polgári törvénykönyv. A kó dex Második könyve, annak is harmadik része tartalmazza a képmás és a hangfelvétel polgári jogi védelmét. Idézni fogom a következő törvényi szabályt: „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.” - mondja a polgári törvénykönyv. Ez a törvényjavaslat nem a polgári törvénykönyv módosítására irányul, a polgári törvénykönyv vitáját több mint két évvel ezelőtt már lefolytattuk. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja pusztán a polgári törvénykönyv re ndelkezéseinek következetes és hatékony végrehajtása, ezért célszerű, ha mi is ezekből az anyagi jogi szabályokból indulunk ki. Az új polgári törvénykönyv a képmáshoz és hangfelvételhez való jognak a korábbi polgári törvénykönyvön alapuló évtizedes bírói g yakorlatát és uralkodó értelmezését emelte törvényi erőre. Ennek megfelelően a hatályos Ptk. úgy rendelkezik, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalán vagy egyéb visszaélésszerű felhasználásán túl már önmagában azok engedély nélküli e lkészítése is jogszabályba ütközik. (13.00) A képmás és hangfelvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához egyaránt szükséges a felvételen szereplő személy hozzájárulása. Ezen szabály alól a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szerep lésről készült felvétel jelent csak kivételt. A jognyilatkozatokra vonatkozó általános szabály értelmében a hozzájárulás korábban sem volt és a hatályos Ptk. alapján sincs alakisághoz kötve, azaz megtehető szóban, írásban vagy kifejezhető ráutaló magatartá ssal is. A joggyakorlat régóta egységes a tekintetben, hogy a kép- vagy a hangfelvétel készítőjét terheli annak bizonyítása, hogy az érintett a hozzájárulását adta a róla készült kép- vagy hangfelvétel elkészítéséhez, illetve nyilvánosságra hozatalához. A bizonyítási teher így a felek közül a felvételt készítő alperesen nyugszik, és ez magában foglalja a kimentési okok fennállásának bizonyítási kötelezettségét is. A T/3018. számú, a polgári perrendtartás módosítására irányuló törvényjavaslat az előbb ismert etett anyagi jogi szabályokra épül. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a következőkben röviden ismertessem a törvényjavaslatban foglalt új eljárást, amely egy már meglévő, különleges eljáráshoz, a sajtóhelyreigazításhoz hasonlóan külön fejezete t hoz létre a perrendtartásban a képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jog lehető leghatékonyabb érvényesítése érdekében. A módosítás szükségességét legfőképpen az indokolja, hogy a perrendtartás jelenleg hatályos rendelkezései alapján csak az általános szab ályok szerint lehet pert indítani. A jogsértés jellege, a jogsértésre történő rövid időn belüli reagálás alapvető igénye indokolja, hogy a hatályos polgári perrendünk keretei között, annak részeként kerüljön bevezetésre egy olyan új, különleges eljárás, am ely az érintettek számára képes garantálni a jogsértések elleni gyors, átlátható és hatékony fellépés lehetőségét, egyidejűleg fenntartva az általános szabályok szerinti perindítás lehetőségét is. A törvényjavaslat értelmében az új jogérvényesítési lehetős ég két szakaszból áll: az előzetes eljárásból és a perből. A módosítás a képmáshoz, illetve a hangfelvételhez való jogában megsértett személyek érdekeit tartja elsődlegesen szem előtt. Az előzetes eljárás révén már a perindítást megelőzően sor kerülhet a j ogsértés mielőbbi orvoslására. A jogsértő számára ugyanis lehetővé válik, hogy a sérelmet szenvedett fél kérelmére kvázi önkéntesen a megszabott határidőn belül helyreállítsa a jogsértést megelőző állapotot, a további jogsértést abbahagyhassa, a sérelmes h elyzetet megszüntethesse és az érintett számára megfelelő elégtételt adhasson. Optimális esetben így az előzetes eljárás a bírósághoz fordulás elkerülését eredményezi. Az eljárás gyorsaságát segíti elő, hogy az érintett az orvoslás iránti kérelmét 30 napon belül terjesztheti elő. Ezt a határidőt a képmás vagy a hangfelvétel készítéséről, illetve felhasználásáról
