Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
202 történt tudomásszerzés időpontjától kell számítani, azonban az ettől az időponttól számított hat hónap eltelte után nincs helye az előzetes eljárás megindításának. Hangsúlyozom, ez utóbbi határidő nem jelenti azt, hogy a sérelmet szenvedett az általános szabályok alapján ne indíthatna pert. Ezen határidő elmulasztása csak azt jelenti, hogy a különleges eljárás szerinti per nem indítható meg. Keresetb en az érintett a személyiségi jogok megsértése esetére biztosított felróhatóságtól független szankciók alkalmazását kérheti, amelyek a javaslat értelmében már az előzetes eljárásban is kérhetőek voltak. A javaslat szerinti eljárás bevezetése az esetleges k ésőbbi kártérítés és sérelemdíj megállapítása iránti eljárásokat is megkönnyítheti azáltal, hogy a jogalap tekintetében már a különleges eljárásban lefolytatásra került a bizonyítás, így a módosítás ezeknek a pereknek gyors lezárását is segíti. A módosítás ra javasolt eljárás mielőbbi lezárhatóságát szolgálja továbbá, hogy a perben a bíróság soron kívül jár el, a bíróság a határidőben érkezett keresetlevélnek bírósághoz érkezésétől számított 8 napon belül kitűzi a tárgyalást, valamelyik fél távolléte nem aka dálya az első tárgyalás megtartásának, mindkét fél távolléte pedig az eljárás megszüntetését eredményezi, a tárgyalást csak kivételesen indokolt esetben lehet elhalasztani, a bizonyítás eredményességének valószínűsítése esetében, és a perben igazolásnak, v iszontkeresetnek, szünetelésnek helye nincs. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat azzal, hogy lefekteti a pert megelőző eljárás alapvető szabályait, a perindítás elkerülését is elősegíti, illetve amennyiben az önkéntes teljesítésre nem kerül sor, úgy a bekövetkezett jogsértésnek a különleges per lefolytatásában a lehető legrövidebb időn belüli orvosolhatóságát biztosítja. Remélem, sikerült képviselőtársaimat a javaslat valódi céljaival megismertetni, és meggyőzni önöket arról, hogy a javaslat jó célokat szolgál. Bízom benne, hogy mai vitánkat nem fogja eluralni az a bulvárértelmezés, hogy a jövőben nem lehet az utcán fényképezni. Ez az állítás már két évvel ezelőtt sem volt igaz, most pedig különösen kiábrándító lenne, ha képviselőtársaim össze kevernék a polgári anyagi jogot az eljárási szabályokkal. Ellenben a törvényjavaslat mindazon jogsértések orvoslását szolgálja, amelyek elszenvedői gyakran az óvatlan, fiatalkorú, sérülékeny társadalmi csoportokból kerülnek ki. Ehhez kéri a kormány a támog atásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Ezek első körében a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Vigh László képv iselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék! VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájában csupán néhány s zóban kívánok hozzászólni az előttem szólóhoz, amely során a javaslat fontosságára hívnám fel a figyelmet, valamint kiemelném a képmásból és a hangfelvételből eredő jogsértések jellegéből adódó gyors reagálás szükségességét. Mindenekelőtt azonban engedjék meg, képviselőtársaim, hogy néhány mondatban a szóban forgó személyiségi jog védelmének anyagi jogi hátteréről ejtsek néhány szót. Jól tudjuk, hogy a személyiségi jogok védelme az ember személyiségének integritását biztosítja. Az integritás pedig a jogképe sségből ered, amely minden embert születésétől fogva megillet. Az ember képmása és hangja - mint a személyiség megjelenése a külső világban - az egyén megkülönböztetésének és azonosításának nélkülözhetetlen eszköze és feltétele. E jogok keretében mindenkin ek jogában áll hozzájárulni ahhoz vagy megakadályozni azt, hogy róla felvétel készüljön, illetve a már elkészített felvétel nyilvánosságra kerüljön. Az 1959. évi IV. törvény, azaz a korábbi Ptk. rendelkezései szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelentette a képmással vagy hangfelvétellel kapcsolatos bármilyen visszaélés. A közszereplés bizonyos eseteit és a tömegfelvételt leszámítva az adott személyről készített felvétel
