Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
191 sorsára hagyta a forintot, majd az utóbbi hónapokban már nyíltan hirdette meg gyakorlatilag, hogy a forintot nem kívánja megvédeni. Pedig a devizahitelesek komoly része ma is szenved az árfolyamváltozás következményeitől. Ráadásul az autó- és szab ad felhasználású hiteleket felvevő családokat magukra hagyták. Orbán Viktor január közepén kijelentette, hogy a bankoknak és a devizahiteleseknek tárgyalniuk kell, a kormánynak csak mediátorszerepe, közvetítőszerepe lehet, és nem lehet más. Ezzel magára ma radt több százezer ember, hiszen rájuk az árfolyamrögzítés nem vonatkozik. Már meg sem lepődünk, hogy Orbán Viktor megint csak a kormányával félmegoldásokat hoz, és nem foglalkozik nagyon sok kisemberrel. Tisztelt Ház! Az MSZPfrakció támogatni fogja a tör vényjavaslatot, és türelmesen várja, hogy még hol fog kibukni újabb hiba vagy hol fog kibújni újabb disznóság. Most jött létre az MNB eszközkezelő cége, amelynek vezetője a monetáris tanácsi tagságával összeférhetetlen megbízatást kapott a vezetéssel. Remé lni merem, hogy Matolcsy György két ingatlan vagy kastély megvásárlása között talán ezt is észreveszi. Csak remélni merem, hogy minden törvénytelenség nem lesz már megint, hogy módosítják majd a törvényt, hogy a törvénytelenség mostantól törvényes legyen. Ahogy ezt önöktől megszoktuk. Tisztességet várunk el, és azt, hogy normális törvénykezést hozzanak a parlament elé. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képvis előcsoportja vezérszónokának, parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződé seire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése fő szabályként felállította a fogyasztói kölcsönszerződések részévé való általános, egyedileg nem tárgyalt szerződési felté teleknek, úgymint az egyoldalú kamatemeléseknek, költségemeléseknek, illetve díjemeléseknek a szerződéses kikötései vonatkozásában a tisztességtelenség törvényi vélelmét. A jogegységi törvény ezzel egyidejűleg lehetővé tette a pénzügyi intézmények számára, hogy pert indítsanak a magyar állammal szemben e vélelem megdöntése iránt, felperesi pozícióban bizonyítva azt, hogy az érintett szerződések, kikötések tisztességesek. A jogegységi törvény 6. § (2) bekezdése ugyanakkor kivételt határozott meg a fő szabály alól. 2010. november 26át követően közzétett vagy módosított általános szerződési feltételek érintett szerződéses kikötései tekintetében nem kell vélelmezni azok tisztességtelenségét. E kikötéseket a jogszabályi rendelkezések alapján a Magyar Nemzeti Ban k mint felügyelet vizsgálhatja meg, és amennyiben az egyes kikötéseket tisztességtelennek találja, úgy közérdekű keresettel pert indíthat a tisztességtelenség megállapítása iránt. Közérdekű keresettel indított perekre vonatkozó szabályokat a Kúriának a pén zügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló, 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló, 2014. évi XL. törvény határozza meg, utalva a jogegységi törvényben rögzített polgári peres eljárás szabályaira is. A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kiegészíti az e lszámolási törvény közérdekű keresettel indított perekre vonatkozó szabályait. Részletesen meghatározza továbbá azt, hogy a pénzügyi intézmény érintett szerződéses kikötésekkel kapcsolatos adatszolgáltatásának milyen tartalmi és formai követelményeknek kel l megfelelnie.
