Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - DR. SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója:
1518 Szabó Máté hivatali elődö m az utolsó beszámolójában a következőképpen nyilatkozott: „Határozott meggyőződésem, hogy hatéves működésem végén, 2013ban egy átalakulásakor jól felépített, megerősített és a vizsgálati tapasztalatokban gazdag intézmény vezetőjét jelölheti majd a köztár sasági elnök.” Én itt önök előtt szeretném megerősíteni, hogy Szabó Máté jól ismerte és állapította meg ezt a helyzetet. Ez a megállapítás igaz, én valóban egy jól felépített, tapasztalatokban gazdag intézményt kaptam örökül, igen felkészült munkatársakkal , akik elhivatottan és nagy hozzáértéssel végezték a munkájukat. Ez a helyzet nagyban megkönnyítette az én akklimatizációmat, amikor hivatalba kerültem, és az is igen szerencsésen alakult, hogy mind a két biztoshelyettessel kiváló kollegiális kapcsolatom v an, maximális szakmai bizalommal viseltetünk egymás iránt. Úgy gondolom, hogy ez a vezetés nehézségein átsegíti az embert. Az a kötet, amit önök megkaptak, a 2013. évi beszámolónk, igencsak vastag, tanulságos olvasmány, talán ahhoz hasonlíthatnám, nyugodta n besorolhatnánk a Magyarország felfedezése című szociográfiai sorozatba, mert ez pontos lenyomata az államnak, a jognak, a társadalomnak, ha úgy tetszik, maga az élet, és e mögött az élet mögött ott vannak a sorsok, ha beleolvasnak ezekbe a jelentésekbe. Ezek mögött emberi sorsok állnak, ahogy mondtam, maga az élet, s ezek az emberi sorsok néha szinte segélykiáltásként megfogalmazott beadványokkal fordulnak a hivatalhoz. Aki arra kíváncsi, hogy milyen is az a társadalmi valóság, ami körülvesz minket, az eb ből a kötetből tapasztalatokat szerezhet. Csatoltunk ehhez a jelentéshez egy DVDlemezt is. Ezen magán a jelentésnek az elektronikus változatán kívül önök megtalálnak körülbelül 3300 oldalnyi jelentést, illetve állásfoglalást. Ha szabad egy kicsit előresza ladnom a 2014es évhez, ezt már csak egy QRkóddal fogják tudni lehívni, de erről ráérünk majd a következő évről szóló beszámolóban szólni. Néhány számot mondok önöknek. Az állampolgárok, illetve esetleges közösségeik 2013ban 7 ezer beadvánnyal fordultak a hivatalhoz; közel 7 ezerrel, nem pontos a szám. A 2012ben megkezdett informatikai nyilvántartási, illetve szervezeti reformnak köszönhetően 2013ban 2500zal több ügyet sikerült a hivatalnak befejeznie, mint azt megelőzően. Összesen csak 855 olyan ügy m aradt 2014re, ami még 2013ban kezdődött el. Ez azt bizonyítja, hogy a szervezeti átalakítás sikeres volt, hatékonyabbá vált a hivatal munkája, és a folyamatosan változó jogszabályi környezet ellenére újabb és újabb feladatokat is kapott a hivatal az utób bi időszakban. Ezt igyekszik az apparátus a lehető legmagasabb színvonalon nyújtani úgy, hogy közben a létszámkerete változatlan és a költségvetési forrásai sem növekedtek. Újdonság ez a szóbeli kiegészítés a korábbi állapothoz képest annyiban is, hogy nek em kell számot adnom a biztoshelyettesek munkájáról. Ha megengedik, elsősorban Szabó Marcel tevékenységére hívnám fel a figyelmet, aki végül is a 2013as évben már teljes egészében hivatalában volt. Mint tudják, az alapvető jogok biztosáról szóló törvénybe n meghatározottak szerint az ombudsmannak megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az Alaptörvény P) cikkében meghatározott, a nemzet közös örökségét képező, a jövő nemzedékek számára megőrzendő természeti és kulturális értékekre. Ezek közé a természeti értékek közé tartozik az erdő, a termőföld, a felszín alatti és a felszín feletti vízbázis, továbbá a biológiai diverzitás, vagyis sokféleség. 2013as tevékenységünk kiemelt fontosságú eleme volt az egészséges ivóvízhez való jog deklarálása mind a hazai, m ind pedig a nemzetközi jogi fórumokon. A Budapesti Víz Világtalálkozó előrendezvényeként március 29én először Pécsett vettünk részt egy konferencián. Itt a Külügyminisztériummal közösen „A vízhez való jog és a magyar alapjogvédelem rendszere” címmel taná cskoztunk, majd a svájci székhelyű WaterLex szervezettel közösen a víz és az emberi jogok 2015 utáni napirend keretében szerveztünk egy találkozót Genfben, továbbá a Budapesti Víz Világtalálkozón Szabó Marcel biztoshelyettes is felszólalt, és ennek a terül etnek a fontosságára hívta fel a figyelmet. Meglepő módon az ivóvízhez való hozzájutás nemcsak a harmadik világ vagy fejlődő világ problémája, hanem bizonyos vetületben hazánkban is jelentkezik. Talán emlékeznek rá, 2013 nyarán
