Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - DR. SZÉKELY LÁSZLÓ, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója:
1519 Ózdon az önkormá nyzat közkutakat záratott el, és emiatt kellett vizsgálatot indítani, ugyanis több mint ezer háztartásban nincs vezetékes víz ezen a településen, úgyhogy ez több ezer embert érintett. A városi önkormányzat képviselőtestülete egy rendeletet hozott, amely sz erint a közműves vízellátásba be nem kötött ingatlanok lakói jogszerű fogyasztóként a közterületen található közkifolyók vizét díjfizetés ellenében vehetik igénybe. A nyári hónapokban a felhalmozott köztartozások miatt az önkormányzat 27 kutat elzáratott, 62 további kúton pedig csökkentette a víznyomást, ha jól tudom, endofpipe módszerrel lehet ezt megcsinálni. Az elzárt, illetve nyomáscsökkentett kutakon a személyenkénti vízfogyasztás 27, illetve 17 liter/fő volt; a törvényi szabályozás minimálisan 20 li ter vizet ír elő, amit kötelező biztosítani. Úgy egyébként az önkormányzati rendelet a fizetendő vízdíjat 30 literre állapította meg, hogy ezzel a káoszt tovább növelje. Magyarországon egy átlagos ember vízfogyasztása nagyjából 100 liter, ebből alig 34 li ter az, amit ténylegesen fogyasztásra - ivásra és főzésre - használ, a fennmaradó nagyobb hányad tulajdonképpen a személy higiéniai szükségleteinek a kielégítését szolgálja. Ezekből az adatokból jól látható, hogy a vízfogyasztás minimális szint alá szorítá sa igen komoly egészségügyi, infektológiai, járványügyi kockázatot fog jelenteni. A jövő nemzedék érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel közösen készítettünk egy jelentést, és ebben meg kellett állapítanunk, hogy az államnak akkor is kötelezettsége a létminimumhoz szükséges ivóvíz, tiszta és egészséges ivóvíz biztosítása, ha az érintett képtelen ennek a költségeit viselni. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az Alaptörvény P) cikke által védett erdőkre is. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2012ben egye ztetésre bocsátotta az erdőgazdálkodásról és az erdők védelméről szóló törvény egy módosítását, amellyel több szempontból nem értettünk egyet. Muszáj volt rámutatni arra, hogy a tervezett változások hátrányosan érintenék a tarvágás tilalmát, lazítanának ez eken a szabályokon, illetve a folyamatos erdőborítási kötelezettség megszüntetése a síkvidéki erdőkön szintén olyan kérdés volt, amelyben hangot kellett adnunk az egyet nem értésünknek. Ezeket a legnagyobb megelégedésünkre a minisztérium el is fogadta, és ennek következtében a későbbi tervezetekből ezek a kifogásolt részek már kimaradtak. Szerintem nagyon fontos eseménye volt a 2013as évnek az ENSZ főtitkárának szeptember 17én kiadott, a generációk közötti szolidaritásról és a jövő generációk szükségletei ről szóló jelentése, amelyben a magyar ombudsmani rendszert a világ azon nyolc nemzeti intézményei között tüntette fel, amelyek egyedülálló módon intézményesített formában próbálják elérni a jövő nemzedékek érdekeinek az érvényesítését. Ennek a jelentésnek a hatására hivatalunk egy háromnapos konferenciát szervezett, amelyben az ENSZfőtitkári jelentésben szereplő nemzeti intézményekkel való együttműködést igyekezett elérni. A konferencián a jövő nemzedékek érdekein dolgozó nemzeti intézmények elfogadták az t a budapesti nyilatkozatot, amelyben létrehozták a nemzetközi hálózatukat az intézményi kapcsolattartás, illetve tapasztalatcsere érdekében. Követve a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának korábbi gyakorlatát, együttműködési megállapodást kötöttünk a M agyar Közigazgatási Bírák Egyesületével, amelynek segítségével olyan tanácskozásokat szervezünk, ahol is az uniós környezetvédelmi alapelvek és hatásuk felmérését igyekszünk elérni tapasztalatcserén, információcserén annak érdekében, hogy a közigazgatási b íráskodásban mindazok az értékek, amelyek a természetvédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatosak, minél inkább gyakorlattá váljanak. (12.30) Fontosnak tartottuk fölhívni a figyelmet arra is, és ez is a 2013as év munkájához kapcsolódik, hogy a termőf öld hazánk természeti adottságaiból következően közös nemzeti örökségünk. Tekintettel arra, hogy igen lassú a termőföldképződés ideje, hosszú éveken át alakulhat csak ki a talajnak az a tulajdonsága, ami alkalmassá teszi arra, hogy az ember mezőgazdasági t ermelést folytathasson rajta, ugyanakkor nagyon sérülékeny nemzeti kincsünkről van szó, meglátásunk szerint az a biogazdálkodás, ami ennek a termőföldnek az újratermelődését szolgálja, olyan alkotmányos