Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló; A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1485 megjegyezni a MÁÉRT kapcsán, hogy számos kritika érte a MÁÉRTet, pontosabban annak a struktúráját annyiban, amennyiben a MÁÉRT sokszor teljes kons zenzussal elfogadott zárónyilatkozatai nem érvényesülnek a jogalkotásban a mindennapok folyamán. Felmerülhet az a kérdés, hogy mi értelme van teljes konszenzusra törekedni, majd azt követően gyakorlatilag nem élni ezzel a konszenzussal. A források terén is azt lehet mondani, hogy jelentőset a kormány nem alkotott. Bizonyítja ezt az, hogy az alap teljes, 15 milliárdot kicsit meghaladó támogatási keretösszegéből csak 600 millió forintos keret terhére hirdettek meg nyilvános pályázati kiírást - tehát 15 milliá rdból 600 millió forintra. Gyakorlatilag ez is tovább forgácsolódik egy 400 milliós központra és 200 milliós regionális pályázati keretre. Ehhez képest az egyedi támogatásokra, a meghívásos pályázatok, a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogat ására majdnem 8 milliárd forint ment el. Továbbra sem tudjuk elfogadni, hogy a beszámoló nyilvános pályázati kiírás keretében tünteti fel a Szász Pálösztöndíjprogramot, a „2013 a külhoni magyar kisiskolások évét”, továbbá az oktatásnevelés és tankönyv- é s taneszköztámogatásokat is, mivel ezek speciális, azaz csak egy meghatározott pályázati kör számára elérhető támogatási formák, semmiképp nem sorolhatók a külhoni magyar oktatási és kulturális civil szervezet megmaradását szolgáló nyilvános pályázatok kö zé. Valóban Pánczél elnök úr kifejtette azt, hogy nagyon sok kritika érkezett az oktatásinevelési támogatások, illetve a tankönyv- és taneszköztámogatás kapcsán. Itt fontos megjegyezni, hogy ez a támogatás mind pályázati számban - 250 ezer főnél többen p ályáztak , mind pedig támogatási keretösszegben is a BGA legnagyobb támogatási projektje. (9.50) Azonban, amit folyamatosan elmondunk a bizottsági üléseken is, továbbra sem készült semmilyen felmérés, ami az elmúlt 12 év távlatában láttatná, hogy a támoga tás mennyiben járult hozzá a tanulmányukat magyar nyelven folytató tanulók, illetve hallgatók létszámának növekedéséhez vagy legalább szinten tartásához. Ezt nem tudjuk. Ebben a bizottsági ülésen számos esetben eszmét cseréltünk, és igazából túl nagy vita nem alakult ki abban, hogy valóban szükség lenne egy ilyen felmérésre, és szükség lenne egy távlati együtt gondolkodásra ebben a kérdésben. Ezúttal is jelzem, hogy tényleg szükség lenne. Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes írásbeli kérdésemre adott válas za, amelyben számszerűsíti az elmúlt 12 év pályázóinak számát, illetve a kifizetett összeget, nem minősülhet szerintem sem elemzésnek, ebből ugyanis egyáltalán nem derül ki, hogy az eddigi támogatás mennyiben járult hozzá a tanulmányaikat magyar nyelven fo lytató tanulók, illetve hallgatók létszámának növekedéséhez vagy legalábbis szinten tartásához. Azért fontos kitérni ezekre a kérdésekre és válaszokra is, hiszen mintegy 25 írásbeli kérdéssel fordultam a BGAjelentés kapcsán a szaktárcához, és szeretném az okat is kiemelni, amelyekre választ kaptam, ez egy ilyen kérdés volt, és azokra a kérdésekre is rátérni a mai napon, amelyekre nem kaptam választ, hátha most sikerül. Úgy tűnik, hogy a támogatás kifizetése is jelentős problémát okoz ennek a kormányzatnak. A kedvezménytörvény hatálybalépését követően ugyanis példátlan módon a kormány 2013ban és 2014ben is 22 400 forintról 17 200 forintra csökkentette az oktatásnevelési, valamint a tankönyv- és taneszköztámogatás egy főre eső összegét. Az oktatásnevelési , valamint taneszköz- és tankönyvtámogatás pályázati kerete az MSZPkormányok ideje alatt felülről nyitott előirányzatként működött. Ez azért fontos, mert így láthatjuk, hogy minden pályázó megkapta azt az összeget, amit igényelt, abban az esetben, ha megf elelt a pályázati feltételeknek, és nem fordulhatott elő az, hogy a források hiánya miatt valaki nem vagy csak kevesebb összeget kapott. Úgy gondolom, amikor rákérdeztem arra, hogy mi az oka, hogy a fennmaradó 5200 forintot nem fizették ki a pályázatokra, akkor a miniszterelnökhelyettes azon válasza, miszerint a BGA bizottsága végül azért döntött amellett, hogy nem fizeti ki a fennmaradt összeget, mert az adminisztrációs és a folyósítási költség
