Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló; A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1486 nem lett volna arányban a folyósítandó támogatással, nos, ezt a választ egy kicsit cinikusnak, és mondjuk úgy, hogy nem érdeminek tekintem. Azt is kérdeztem írásbeli kérdésben, hogy mikor fizeti ki a kormányzat ezt a fennmaradó 5200 forintot. Erre az volt a válasz a kormány részéről, hogy a státustörvény nem rögzíti ennek a támogatásnak az összegét, így nem értelmezhető az a kérdés, amelyben a támogatás „hiányzó részét” kérem számon. Az, hogy „hiányzó rész”, az egy érdekes kérdés, ugyanis valóban, a státustörvény ezt az összeget nem nevesíti, azonban a BG Alapkezelő által meghirdetett pályázati felhívás szó szerint az alábbiakat tartalmazza, idézem szó szerint: „nevelésioktatási, valamint tankönyv- és taneszköztámogatás 22 400 forintnak megfelelő…” és akkor itt a valutanemek vannak felsorolva. Úgy gondolom, nem jogs zerű, bizonyosan nem helyes, ha a BGA bizottság utólag módosítja ezt a pályázati kiírást. Nem kaptam választ arra az írásbeli kérdésemre sem, hogy megfelelően előkészítettnek és hatékonynak ítélte a kormány a BGA 2013as központi, illetve regionális pályáz ati felhívásait. A nyilvános pályázati kiírás keretei között meghirdetett központi és regionális pályázatok nevetségesen kicsi pénzügyi keretére világít rá a beszámoló azon megállapítása is, hogy a rendelkezésre álló keret a beérkezett pályázati igény csup án 7,2 százalékának támogatására volt elegendő. Csak a nagyságrend értékeléséhez érdemes megjegyezni azt, hogy a BGA működéséhez kapcsolódó közvetlen költségek címén 45,4 millió forint került felhasználásra, 34,4 millió forint tranzakciós illeték, 6,1 mill ió forint számlavezetési díj és 4,8 millió forint devizaátutalási költség. Ezek a tételek néhány országos hatáskörrel működő határon túli civil szervezet éves költségvetését is jelentik. A miniszterelnökhelyettes arról is tájékoztatott, hogy az alapnál je lentkező közvetlen költségek mérséklésére az alapkezelőnek nincs lehetősége, azok kifizetése kötelező, azonban a válaszából nem derül ki, hogy esetlegesen méltányossági alapon kezdeményeztee ennek mérséklését a BGA. Miért nem kezdeményeztek jogszabálymód osítást például a tranzakciós illeték ügyében? Néhány szót érdemes ejteni a nemzeti jelentőségű intézmények kapcsán is, ugyanis itt fontos megjegyezni, hogy ez a rendszer valóban kiépült, és nagyon helyes, hogy vannak ilyen intézmények, az azonban kevésbé, hogy a kormányzat nem vette figyelembe a határon túli szervezetek véleményét és az egyes régiókban javaslatot tevő szervezetek választáson bizonyított támogatottságát. Mint ismeretes, az MSZPkormány által 2007ben elindított program több tíz, a legitim h atáron túli magyar szervezetek által ajánlott kiemelt határon túli intézménynek tette lehetővé a normatív alapú, hosszú távra történő, kiszámítható finanszírozást. A Fidesz 2010es hatalomra jutása után azonban hangsúlyozta, hogy folytatni és támogatni kív ánja ezt a szerintük is hasznos programot, azonban a korábbi nemzeti jelentőségű intézmények mégsem kaptak támogatást. Erdély esetében például az RMDSZ 10 témakörben több mint 126 intézmény támogatására tett javaslatot, ebből azonban csak nagyon keveset lá tunk viszont a listában, a közel 30 szórványkollégiumból mindössze 3, a 31 magyar ház és kulturális központ közül egyedüliként az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; kutatóintézetek, ösztöndíjprogramok, internetes portálok, illetve kulturális és tudomá nyos folyóiratok közül egy sem kapott támogatást. Színházak, bábszínházak, hivatásos néptáncegyüttesek a nemzeti jelentőségű programba kerültek, amelynek tartalma viszont nem ismert. Kárpátalján a felsőoktatási intézmények közül csak a magyar állam által f enntartott beregszászi főiskola kap támogatást. A legszembetűnőbb, hogy a jelenlegi magyar kormány nem tartja nemzeti jelentőségű intézménynek az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karát, illetve a Hungarológiai Központot és a Munkácsi Állami Egyetem magyar ta gozatát, holott a hangoztatott feltételeknek - például a közösség megmaradása, gyarapodása, a magyar nyelv terjesztése - mindkettő régóta megfelel, a stabil, kiszámítható működésük ugyancsak megkérdőjelezhetetlen. Erre van válasz: Répás Zsuzsanna korábbi h elyettes államtitkár szerint egy, az ukrán állam által fenntartott felsőoktatási intézmény nem lehet magyar nemzeti jelentőségű intézmény. Az államtitkár asszony azonban nyilván elfelejtette, hogy a Vajdaságban a szerb állam által fenntartott Újvidéki Egye tem Magyar Nyelvű Tanítóképző Kara nemzeti jelentőségű intézmény lett, és nemcsak működésre, programra, hanem beruházásra is kapott
