Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló; A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1484 Számvevőszék jelentését is vizsgálta a javaslatomra, amelyért köszönettel tartozom mind a bizottság elnökének, mind a bizottság tagjainak, hogy ezt lehetővé tették. Úgy g ondolom, hogy a későbbiekben is hasonlóan, ezt a kettőt együtt kell értékelni, mert fontos, hogy ne csak a jelentést, hanem az Állami Számvevőszék véleményét is lássuk ehhez képest. Azt kell mondanom, hogy az MSZP kicsit másként értékeli a Bethlen Gábor Al ap tevékenységét. Úgy gondoljuk, hogy számos kudarc jellemzi a Fidesz által a határon túli magyarság támogatására megálmodott Bethlen Gábor Alap munkáját. Rögtön az alap késedelmes bírósági bejegyzése, majd a határon túli szakértők kizárása a döntéselőkész ítésből és a döntéshozatalból, majd az alap első igazgatóságának politikai ellehetetlenítése, majd szélnek eresztése, a pályázati kiírások csúszása, majd ebből fakadóan a támogatások késői kifizetése már az indulás pillanatában is foglalkoztatták a hazai é s a határon túli közvéleményt. 201112ben a „Szülőföldön magyarul” oktatásinevelési támogatások szintén elhúzódó kifizetése, 201314ben pedig ugyanezen támogatások egy részének visszatartása adott témát a hazai és határon túli magyar sajtónak. Az már cs ak a jéghegy csúcsa, hogy az OTP Bankkal kötött szerződés értelmében minden pályázó csak a bankon keresztül juthatott és juthat hozzá ehhez a támogatáshoz. Csak halkan jegyezném meg, hogy az OTP Banknál kormányzati fellépésre volt szükség ahhoz, hogy a ban k munkatársai közé Székelyföldön, Erdélyben magyarokat is felvegyenek, illetve számos más esetben is jelzés érkezett több ellenzéki képviselőtől is, hogy üdvös lenne, ha az OTP Bank székelyföldi, erdélyi fiókjait legalább magyar nyelvű feliratokkal is ellá tnák, ha már egy hazai bankról van szó. További késedelmet és nehézségeket jelentett és jelent a szülők számára az OTP bankos megoldás. Igazából érthetetlen számunkra az, hogy miért csak az OTP Bankkal lehet ezt a szerződést megkötni. Azt, hogy ez mekkora probléma, jól mutatja, hogy a pályázók 80 százaléka postán kérte a támogatást, és csak 20 százalék élt a banki utalás lehetőségével - ez jól jelzi, hogy ez valóban súlyos probléma. További kérdéseket vet fel az a fajta burkolt banki támogatás egy kereskede lmi bank felé, amely számlanyitásra kényszeríti a határon túli pályázókat ebben az irányban. Több alkalommal elmondtuk, és továbbra is egyértelműen kifogásoljuk, hogy politikai szempontok dominálnak a külhoni magyar támogatások elosztásával kapcsolatban. Ú gy tűnik, továbbra sem elsődleges szempont, hogy az egyes pályázó szervezetek valójában milyen érdemi munkát és tevékenységet, a magyar megmaradás szempontjából milyen hasznos munkát végeznek. Négy év távlatából ma már kimondható, hogy emiatt mondott le te stületileg az alap korábbi teljes igazgatósága. Továbbra sem tartjuk elfogadhatónak, hogy az alap legfőbb döntéshozatali fóruma egy négytagú bizottság, amely csak döntéselőkészítési jogkörrel egy kilencfős kollégiumot bízott meg. A döntően államapparátusi szakemberekből álló kollégium csak a nyílt pályázati kiírására beérkezett pályázatok esetében illetékes, minden más esetben a bizottság dönt. A döntéselőkészítésben illetékes kollégium tagja csak a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező szakértő leh et. Ez eltér a korábbi támogatáspolitikai koncepcióktól, mert emiatt nem lehet része a döntéselőkészítésnek határon túli szakértő vagy a MÁÉRT munkájában részt vevő személy. Ezzel gyakorlatilag a helyzet- és terepismerettel rendelkező határon túli szerveze teket kizárták a szakértői munkából. Csak összehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy az Illyés Közalapítvány esetében például a hét szomszédos országban működő alkuratóriumi szaktestületi rendszeren keresztül közel 300 határon túli szakember véleménye zte a beérkezett pályázatokat korábban. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter egy írásbeli kérdésemre adott válaszában azt írta, hogy az új támogatáspolitikai koncepció nem zárja ki a külhoni magyar szervezeteket a döntéshozatalból, hiszen a támogatáspoliti ka irányvonalait a Magyar Állandó Értekezlet szabja meg, ahol a teljes magyar politikum képviselettel rendelkezik. Sajnos, nem emlékszünk olyan MÁÉRTülésre, ahol napirendi pont lett volna a támogatáspolitika irányvonalainak évenkénti megvitatása, bár igén y lenne rá a külhoni magyar szervezetek részéről is, az MSZP részéről is. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom
