Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY (Fidesz):
1362 keresztül távozott füst között? Mi a különbség, ha a szőlővesszőt a kert végében égetem el, vagy a biomasszakazánba dobom be, és a toxikus anyagokat a kéményen keresztül en gedem a levegőbe? Egyegy hideg téli napon olyan kistelepüléseken, falvakban, ahol a lakosok zömmel vegyes tüzelésű kazánnal, kályhával fűtenek, bizonyos műszerek nélkül is észrevehető a füstszag. De akkor betiltjuk a fűtést? És ha már itt tartunk, mi van a tábortüzekkel, szalonnasütéssel, bográcsozással? Ezek is betiltásra kerülnek? Vagy lehet majd kapni kifejezetten környezetbarát tüzelőanyagokat ezekre a célokra is? Tehát ezek a kérdésfelvetések, azt hiszem, jól mutatják azt, hogy a kérdés nem volt átgon dolva, és minimum egy komoly gondolkodás, közös társadalmi egyeztetés kellett volna hogy megelőzze egy ilyen jogszabálynak a megalkotását, hiszen számtalan ember életét nehezíti meg, ráadásul, ahogy említettem, a legsúlyosabb probléma, hogy nincsenek ezekn ek az embereknek erről megfelelő információik. A megoldási alternatívák ellenére is azt gondolom, hogy a rendelet egy olyan dolgot szeretne szabályozni és egyetlen tollvonással megszüntetni Magyarországon, aminek egyébként évszázados hagyományai vannak. Me ggyőződésem, hogy a jóérzésű emberek eddig is körültekintően jártak el a tűzrakás területén, aki pedig nem volt jóérzésű, azt ezen jogszabály változása nem fogja eltántorítani korábbi rossz magatartásától. Így kérem a kormányt, hogy fontolja meg ezt a vált ozást. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Fidesz képviselőcsoportjából Witzmann Mihály képviselő úr: „A klímaváltozásból adódó szélsőséges vízmozg ások és egyéb környezeti hatások a Balatonnál” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! WITZMANN MIHÁLY ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban a klímaváltozásnak a Balato n vízgyűjtő területére gyakorolt, egyre inkább kiszámíthatatlanabb hatásaira kívánnám felhívni a figyelmet. A Balaton vízmozgásában, klímájában és ökoszisztémájában az elmúlt 1520 évben egyre markánsabb változások következtek be. A klímaváltozás jelei meg mutatkoznak a Balaton hidrometeorológiai viszonyaiban. A szakemberek szerint ennek hátterében a klímaváltozásból adódó légköri cirkulációváltozás van, amelynek tendenciái arra utalnak, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek növekvő gyakoriságával kell szám olnunk a jövőben. A Balaton az egyetlen olyan vízrajzi, geográfiai egység hazánkban, amely a forrástól a kifolyásig Magyarország területén található. A Balaton a leginkább érzékeny a befolyó vizek minőségére és mennyiségére. Ez jól érzékelhető választókerü letemben is, ahol Balatonvilágostól Balatonszemesig nyolc település fekszik közvetlenül a Balaton déli partján. A tó vízszintjének szabályozása választókerületem székhelyén, Siófokon történik, így magam is többször megtapasztaltam már a térségben jelentkez ő szélsőséges meteorológiai és vízügyi körülményeket. A Balaton mindemellett egyedi turisztikai és rekreációs szerepet tölt be, továbbá gazdasági és társadalmi jelentősége is felbecsülhetetlen. Ezért is gondolom, hogy a figyelemfelhíváson túl kiemelkedően fontos feladat a Balaton térségének és a vele járó természeti hatásoknak az átfogó vizsgálata és az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtétele egyaránt. (20.20) Annak idején a Balaton vízgazdálkodása a jelenleginél sokkal kiegyensúlyozottabb időjár ási körülmények között kialakult gyakorlatra épült. Az elmúlt száz évben alkalmazott mérnöki
