Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - Az ülésnap bezárása
1363 módszerek összességében megfelelő megoldást kínáltak a Balaton vízszintjének szabályozására. A Siózsilip aktuális vízálláshoz történő állítása általában elegendőn ek bizonyult, azonban az eddigi szabályozás nehézségei a 2003as rendkívül alacsony vízszintnél, a 2010es árvíznél, majd az azt követő száraz időszakban vagy például a 2011es száraz évben és a 2014es ismételt árvíznél egyre sűrűbben jelentkeztek. A 2014 . szeptember 1314ei hétvégén tapasztalt hirtelen, jelentős mennyiségben lehulló csapadék miatti természeti katasztrófa okán is szeretném kihangsúlyozni, hogy az éghajlatváltozás már egyértelműen bekövetkezett, és megoldási javaslatokat kell tennünk a gyo rs és hatékony kezelése érdekében. Ahogy a 2014 szeptemberében írt levelemben a Miniszterelnökségnek és a Belügyminisztériumnak is jeleztem, Siófokon négy óra leforgása alatt ebben az időpontban, szeptember közepén megközelítőleg 100 millimé ter csapadék hullott le. Siófokot és környékét tehát alig egy hét alatt több mint háromhavi csapadékmennyiség érte. Siófokon kívül még 21 település jelezte felém a választókörzetemben, hogy a rendkívüli időjárás következtében bekövetkezett károk a százmill ió forintot is meghaladják. Nos, tisztelt képviselőtársaim, mi ez, hogyha nem a szélsőséges éghajlatváltozás? Szerencsére ma már elmondhatjuk, hogy köszönhetően a jelentős kormányzati segítségnek és az érintett önkormányzatok gyors reagálásának, a legtöbb helyen már elkezdődtek, illetőleg be is fejeződtek a helyreállítási munkálatok. Véleményem szerint az ilyen meteorológiai szélsőségek megoldását nagymértékben segítené a Siócsatorna áteresztő képességének növelése. Ehhez azonban a csatorna jelentős felújí tására, illetőleg megerősítésére lenne szükség, hogy a közelben lévő termőföldeket a vízhozamnövekedés ne veszélyeztesse. Kétségtelen, hogy a vízeresztés kapacitásnövelésére szükség van, azonban ez önmagában nem ad végleges megoldást a rendkívüli árvizekr e, még kevésbé a száraz periódusokra. További problémának és nehézségnek érzem, hogy a Balaton egységes vízgyűjtő területe három különálló vízügyi szakmai szervezethez tartozik. Ugyanis az említett térség fel van osztva a nyugatdunántúli, a déldunántúli, illetőleg a középdunántúli vízügyi igazgatóságok között. A Balatont vízrajzi, meteorológiai, ökológiai, és azt hiszem, sok tekintetben, társadalmi szempontból is egységes, komplex rendszernek kell tekinteni. A Balaton térségének természetes határa a tó t eljes vízgyűjtő területe, a Zala torkolatától egészen a Siócsatorna felső szakaszáig. A Balaton vízszabályozása, illetve ezen túlmenően a természeti tényezőinek megvédése, azokkal való gazdálkodás jóval hatékonyabban történhetne, ha a fenti rendszert egy komplex egységként kezelnénk. Egy ilyen szervezeti megvalósítás esetén egyszemélyi gazdája és felelőse lehetne hazánk legnagyobb összefüggő természeti egységének, a Balatonnak, a szervezet sikeres működésével pedig jelentősen lehetne csökkenteni a klímavál tozás hatásait, illetve felkészültebben lehetne reagálni a természeti csapásokra. Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalásképpen nyugodtan kijelenthetjük, hogy eljött az ideje annak, hogy a klímaváltozásból eredő környezeti változásokra az eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordítsunk Magyarországon és többek között a Balaton térségében is. Ehhez kérem mindannyiuk segítő közreműködését és aktív szerepvállalását a jövőben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képvis elő Úr! Tájékoztatom önöket, hogy Demeter Márta képviselő asszony napirend utáni felszólalási igényét visszavonta. Az ülésnap bezárása
