Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1361 Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak a Jobbik képvise lőcsoportjából Magyar Zoltán képviselő úr jelentkezett napirend utáni felszólalásra: „A tűzvédelmi szabályok változásairól” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtá rsaim! Komoly változások történtek a tűzvédelmi szabályok területén, és olyan aggasztó az információhiány és az informáltság az érintettek részéről, hogy feltétlenül fontosnak tartottam, hogy ezt itt a Ház falai között is megosszam önökkel. A pontos jogsza bályváltozás így szól: „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.” Nem tűnik egy kardinális változtat ásnak, mégis sokunk életét fogja megbolygatni. Hiszen a jogszabály hatálybalépése már igencsak érinti a kerti munkák kezdetét, így az emberek nem lehetnek kellően informáltak az új szabályozást illetően. Adódik a kérdés, hogy milyen alternatívákat kínál a jogalkotó a zöldhulladék elhelyezésére. Egyáltalán mi indokolta a rendelet megalkotását? A szabadtéri égetés szennyező anyagokat juttat a levegőbe? Nagy a kockázata a nem kívánt tűz kialakulásának? Javaslok néhány alternatívát. Ha az elszáradt zöldhulladék égetése teljes mértékben kizárt, a megoldás csak az lehet, ha a jogalkotó gondoskodik a zöldhulladék rendszeres és térítésmentes elszállításáról. A hulladékgyűjtő udvarok kijelölése egy korábbi rendelet értelmében egyébként megtörtént, a helyi zöldhulladé kgyűjtő udvarok - már ahol van - nem működnek megfelelően, ugyanis a lakosság egy része az erőfeszítések ellenére sem ökofegyelmezett, és a kijelölt zöldhulladékudvarok szemétlerakóként is használatba kerültek. Persze, erre megoldást jelenthet a folyamat os őrzésvédelem, ami bár költséges, de feltehetően megtérülne, mivel nem a házaktól kellene elszállítani nagy költségen a zöldhulladékot, hanem egy helyről és ritkább ütemezéssel is megoldható lenne. Megfelelő számú biohulladékkezelő telep működtetése és annak feltételei is átgondolásra érdemesek. Bizonyos területeken évente kétszer - ősszel és tavasszal - a szolgáltató eddig is térítésmentesen szállította el a zöldhulladékot, de ez az évi két alkalom belátható, hogy nem elegendő, illetve az elszállítás f ormája sem kidolgozott. Megnyugtató megoldás hiányában többen a zöldhulladékot termelő növényzet irtása mellett döntenek, ami, valljuk be, ökológiai szempontból sem kívánatos. Adódik a komposztálás. A legfontosabb hátránya, hogy nincs megfelelő szaktudás. Az nem komposztálás, hogy a kert végében összegyűjtjük a zöldhulladékot egy kupacba. Idő, eszköz- és helyigényes, aktuálisan többévi zöldhulladék elhelyezéséről kellene gondoskodni. Végül mi lesz a keletkezett komposzttal? Véleményem szerint a komposztálá s egyfajta megoldás lehet, de mindenképpen a megfelelő szaktudást mellé kell tenni. Kizárt dolog egyébként, hogy a belterületi tüzelés több szennyező, mérgező anyagot juttatna a levegőbe, mint például Budapesten a BKV még meglévő, ezeréves buszai vagy az i szonyatos méretű járműforgalom. Ennyi erővel a közlekedést is betilthatnánk. Kedves városiak és jogalkotók! Javaslom, hogy látogassanak el vidékre, ahol most - a tüzelés ellenére is - tisztább a levegő, mint a legforgalmasabb városokban. Ennyi erővel megké rdőjelezhető a vegyes tüzelésű kazánok használata is. A jogalkotó egyébként más platformokon kifejezetten támogatja a biomasszatüzelésű kazánok telepítését. Véleményem szerint túl van dimenzionálva a kert végében elégetett növényi hulladékból származó tox ikus anyag mennyisége. Mi a különbség e között a tűz között, és mondjuk, a kéményen
