Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1351 Itt nagyon remélem, hogy majd valóban szakmai szempontok fognak érvényesülni, eddig ezzel azért olyan nagy vita, úgy gondolom, nem volt. Voltak nagy vizeknél csaták, lásd Tiszató vagy akár a Velenceitó vagy egyéb, és biztos, h ogy ezt nem lehet megúszni, hiszen itt komoly érdekek feszülnek szembe, és általában nem is politikai alapon - ahogy én figyelgettem, amikor erre még kicsit nagyobb ráhatásom volt , hanem inkább úgy, hogy ki képvisel nagyobb lobbierőt valamilyen szinten. De mondom, nem mindig a politika mentén, a politikai beállítottság mentén voltak a viták ebben a kérdésben. Én ezeket látom a legfontosabb ügyeknek, a törvényjavaslat nagyon sok mindenre választ ad. Ennek nyilván van egy kétharmados része is. Itt most elvi leg lehetne nyilván presztízst csinálni abból, hogy most meglesze a kormánynak a kétharmada vagy sem, de nem hiszem, hogy ennél a törvénynél ezt gyakorolni kell, legalábbis mi nem fogjuk nagy valószínűséggel. Úgyhogy én azt javaslom a képviselőtársaimnak, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassuk és fogadjuk el. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Földi László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Engem az elmúlt hetekben, hónapokban több helyi horgászegyesület vezetése is megkeresett, hogy mikor lesz már a pecázásról szó, a hor gászatról szó a parlamentben. Nagyon örülök, hogy ez a törvénytervezet idekerült elénk, hiszen ez a törvénytervezet kimondja, hogy Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs - nagyon fontosnak tartom , természeti érték és font os gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie kell, hasznosítását pedig a természetes megújulást elősegítve a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani. Az új törvény talán egyik legfontosabb eleme, hogy a deklaráltan rek reációs, azaz hobbitevékenységnek számító horgászatot a halászat elé helyezte. (19.30) A természetes vizek halgazdálkodásában a horgászati cél a prioritás. A horgászat, a horgászsport és a horgászturizmus fejlesztése olyan lehetőség, ami hazánk szinte mind en területén adott. Az új törvényi kerettel a korábbi zsákmánycentrikus szabályozás megfordult. Most már törvényi előírás lesz, hogy a halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet - nem csak a halászatot, horgászatot - úgy kell végezni, hogy az a hal állományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza. Az új szabályozás a halak telelő- és szaporodóhelyeinek védelméről is gondoskodik. Emellett az elővigyázatosság és a fenntarthatóság elvét szem előtt tartva alkalmaz új tilalmi időket és méretkorlátozásokat. Természetesen mit sem ér az új rendelkezés, amely sok halat hagy felnőni a vizekben, ha nem gondoskodunk azok őrzéséről. Az új jogszabályi háttér ezért ebben is erősített. A halőrzés hatékonyságának javítása, a halászati őrök létszámának emelése és az állami halászati őrzés lehetőségének megteremtése az értékes halállományok megóvását szolgálja. Mint ahogy előttem államtitkár úr is, képviselőtársaim is említették, nem fogom külön elemezni, de pontosí tja a halastó és a horgászat fogalmát is a tervezet. Fontos számunkra, hogy előírja: az önkormányzatok kizárólag az állam javára mondhatnak le halgazdálkodási jogukról, hogy a korábban már más számára átadott jogok is az államra szállnak a szerződések lejá rta után. Fontosnak tartjuk, hogy az új rendelkezés biztosítja a halgazdálkodási hatóság szankcionáló tevékenységének hátterét megadó jogszabályrész megteremtését. Ezáltal törvénybe épülnek be a halgazdálkodási és a halvédelmi bírság kiszabásához zsinórmér tékül szolgáló mérlegelési szempontok, illetve a bírság mellőzésének lehetősége.
