Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1347 Elsőként megadom a szót Bitay Márton Örs úrnak, a Földművelésügyi Minisztéri um államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Nagyon szépen köszönöm ismételten a szót. Az expozémat i gyekeztem rövidre vágni, annak ellenére, hogy azért az előzőekben taglalt két törvényhez képest ez már sokkal komolyabb, lényegesebb módosításokat is tartalmaz. Szeretném elöljáróban azt mindenkinek a figyelmébe ajánlani, hogy mit miért csinálunk. A 2013a s törvény módosítása, ami tulajdonképpen a halászati, a nagyüzemi kereskedelmi halászati tevékenységből a horgászati rekreációs, kisebb méretekre való áttérést alapozta meg, ennek a törvénynek a számos eleme most már, ennyi idő távlatából világosan látszik , hogy hol és miként szorul módosításra. Hogy nem öncélúan tesszük ezt, azt gondolom, világosan látható a számokból is. Kereskedelmi célú halászattal ma 243 vállalkozás foglalkozik, egészen pontosan 243 személy foglalkozik kereskedelmi célú halászattal, a horgásztársadalom pedig mindösszesen 350 ezer emberből áll. Tehát jól látható, hogy miért érdemes és miért kell ezekhez a dolgokhoz hozzányúlnunk, illetve a kereskedelmi célú halászat, amit már megalapozott a törvény is, 2016. I. hó 1jével a természetes v izeken megszűnik, és ennek a legfontosabb elemeit még szükséges volt elvarrni, a törvénymódosítás tulajdonképpen ezekről szól. (19.10) A törvény a halastó és a horgászat fogalom definícióinak pontosításával, kibővítésével lehetővé teszi a halastavakon jele nleg csak „horoggal” folytatott rekreációs halfogási tevékenység formában értelmezhető horgászat szabályozását. A beterjesztett javaslat a törvény alapkoncepcióját követve a halállományt és élőhelyét is védi azzal, hogy a halgazdálkodás folyamatosságának f enntartásáról gondoskodik olyan esetekben, ahol egy önkormányzat bármilyen okból nem igényli a halgazdálkodási jogot a tulajdonában vagy többségi tulajdonában álló vízterületeken. A tervezett kiegészítéssel e vízterületeken lehetőség lesz szabályozott eljá rás keretében meghatározni a halgazdálkodásra jogosultat, aki a kapcsolódó kötelezettségeknek eleget tesz, így a vizek semmiképpen nem maradhatnak jó gazda nélkül. Az új szabály rögzíti, hogy ha egy már hasznosított halgazdálkodási vízterület külö nleges rendeltetésűvé válik, akkor a haszonbérleti szerződés nem szűnik meg azonnal, a halgazdálkodási jog a szerződés lejártáig vagy megszüntetéséig gyakorolható. Ez - természetesen a jogszabályból is világosan kiderül - csak állami vonatkozásban értendő, Sallai Róbert Benedek úr az állami földvagyonnál, a vagyonhasznosítási szerződéseknél említette. Itt is most felhívnám a figyelmet, hogy ez csak az államira vonatkozik, zárójel: például Balaton. Akár hiszik, akár nem, azért volt a történelemben olyan idős zak, amikor a halgazdálkodási jogot magáncégek szerették volna megszerezni. Na, ennek a megakadályozását is segíti ez a módosítási javaslat. Mindez a már hasznosított halgazdálkodási vízterület gazdálkodójának érdekeit védi, mivel így csak a haszonbérleti szerződés lejárta vagy megszüntetése után kerülhet a különleges rendeltetésű halgazdálkodási vízterület vagyonkezelési szerződéssel egy állami hasznosítóhoz - írjuk itt is az anyagban. A beterjesztett javaslat 4. §a alapján ilyen esetben is megilleti kárt alanítás a hasznosítási jogosultat. A javaslat számos pontosítást, kiegészítést tartalmaz a hatósági működés biztosításával kapcsolatosan, segíti a jogosulatlan horgászat és halászat tényállásának azonosítását, kiiktatja a kutatási tevékenységet, a halment ést, illetve az ökológiai célú szelektív halászatot folytató tevékenység elé indokolatlanul gördített akadályokat, a fogási naplóval kapcsolatosan szigorításokat vezet be. A halállományban, illetve a környezetben kárt okozó halfogási módszerek alkalmazását halastavak vonatkozásában, haltermelési létesítmények vonatkozásában is tiltja. Itt is van azért mögöttes nemzetközi egyezmény, a berni egyezmény. A halászati őrzéssel kapcsolatosan, a halgazdálkodási és halvédelmi bírságok kiszabásával kapcsolatosan foga lmaz meg változásokat, a
