Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 17. kedd (56. szám) - A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1316 életért. A nemz etközi év célja, hogy felhívja a döntéshozók és a civil társadalom figyelmét a fenntartható talajhasználat fontosságára, tudatosítsa a talajok szerepét az élelmezésbiztonság megteremtésében, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. Mivel nemzetgazdaságunk fontos pillére a mezőgazdaság, a kormány is kiemelt prioritásként kezeli a termőtalaj megóvásának és fenntartható használatának kérdéskörét. A termőföldvédelem eszközrendszere rendkívül összetett. Átfogó célja, hogy a jó minőségű termőföld a mezőgazdasági termelés számára minél nagyobb mennyiségben álljon rendelkezésre, a termőföldek termőképességének és mennyiségének fenntartása biztosított legyen, továbbá az e célt szolgáló előírásoknak a hatóságok kellően érvényt tudjanak szerezni. A termőföld védelmérő l szóló törvény módosítása, a jelen expozé keretében ismertetésre kerülő javaslatunk tartalmilag négy részre tagozódik. Nevezetesen: a halastó és a földvédelmi eljárás viszonyának rendezése; a termőföld védelmére és a kisajátításra vonatkozó szabályok össz ehangolása; a földminősítési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj pontosítása; illetve a gyümölcsültetvénykataszter törvényi szabályainak pontosítása. A termőföld védelméről szóló hatályos törvény bizonyos szempontokból és ágazati érdekek érv ényesítése miatt meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyeket nem tekint a termőföld más célú hasznosításának, vagy régi szóhasználattal élve, művelés alóli kivonásnak, noha valójában kimerítik a más célú hasznosítás törvényi kritériumát. Ilyen eset például a mezőgazdasági célú tereprendezés. Ezt a dogmatikai megközelítést a tervezet úgy változtatná meg, hogy a valós helyzettel egyezően más célú hasznosításnak tekinti a szabályozásban nevesített eseteket is, de kimondja ezekre az esetekre a földvédel mi engedélyezési eljárás lefolytatásának a mellőzését. Az engedélyezés alól mentes esetek körébe esik a halastó létesítése is. Ennek indoka, hogy a halastó 2013. november 1je óta a termőföld védelméről szóló törvény alkalmazásában, illetve a földforgalmi szabályozás szerint nem minősül mezőgazdasági hasznosítású földnek. Ugyanakkor az ingatlannyilvántartási szabályok szerint a halastó továbbra is hasznos művelési ág, így a helyzetét rendezni kell a más művelési ágú földekkel való kapcsolatában, illetve a t ermőföldvédelmi rendelkezések körében. Mivel a haltenyésztés is mezőgazdasági tevékenység, így indokolt, hogy földvédelmi eljárás lefolytatása nélkül lehessen termőföldet halastó létesítése céljából igénybe venni. Ezért javaslatunk szerint a halastó létesí tése csak művelésiágváltozásnak minősülne. A társadalomtól a tárcához érkezett számos megkeresés, illetve az azokban vázolt élethelyzetek általánosságban felvetették a kisajátítandó termőföld más célú hasznosítására vonatkozó és a kisajátítási szabá lyok hatékonyabb összehangolásának igényét és ezáltal a földvédelmi szabályozás kiegészítését. A földvédelmi törvény jelenleg ugyanis igen szűkszavú a kisajátítási célú igénybevételek tekintetében, pedig a más célú hasznosítási engedély előfeltétele a term őföld kisajátításának. Így például a törvény nem tartalmaz rendelkezéseket azon esetekre, amikor ugyanazon földrészlet azonos területére kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kisajá títási célú kérelem, valamint egyéni, más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem is benyújtásra került. A törvény ilyen irányú módosításával tehát a termőföld védelmére és a kisajátításra vonatkozó szabályozás egymáshoz való viszonya rendeződik. A j avaslat mind a földvédelmi engedélyezési eljárásokban, mind az engedély nélküli más célú hasznosítási ügyekben különös szabályokat épít be a törvénybe arra az esetre, ha az érintett földrészlet azonos területére kisajátítási célú kérelmet is benyújtanak. A kisajátítási célú kérelem elbírálása elsőbbséget élvez az egyéni kérelemhez képest, figyelembe véve azt, hogy a kisajátítási célú kérelem mögött valamilyen közérdekű cél megvalósításának szándéka áll. A javaslat differenciál aszerint is, hogy az egyéni ké relem tekintetében folyamatban lévő vagy lezárt földvédelmi eljárásról van szó. A tervezet a közérthetőség elősegítése és az egységes jogalkalmazás érdekében pontosítja a földminősítési eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj számításának módját. Így ez entúl a
