Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 16. hétfő (55. szám) - Egyes felsőoktatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
1154 nem és 4 tartózkodás mellett összegző jelentést és összegző módosító javaslatot nyújtott be. Az összegző módosító javaslat egyedül a Törvényalkotási bizottság saját javaslatát tartalmazza. A java slattal kapcsolatban megjegyezném, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 40. § (2) bekezdése keretjellegű szabályozást tartalmaz a felsőoktatási intézmények felvételi feltételeiről. Úgy rendelkezik, hogy a felvétel feltétele lehet meghatározott szin tű nyelvtudás, továbbá feltétele lehet egészségügyi, szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat. Az új 23/A. § a törvény ezen rendelkezését specializálja úgy, hogy az előírható felvételi feltételek körét a képzések jellegére tekintettel szélesebb körűvé, de egyb en szigorúbbá is teszi, a c) és d) pontok tekintetében pedig külön jogszabályi előírás szükséges a feltételek meghatározásához. A módosítás révén egyértelművé válik, hogy az új 23/A. § is csak keretjelleggel tartalmazza az előírható lehetséges felvételi fe ltételek körét. E keretszabályt éppen ezért külön jogszabályok tölthetik meg konkrét tartalommal. Ennek megfelelően például a nemzetbiztonsági ellenőrzésre és a kifogástalan életvitel ellenőrzésére vonatkozó konkrét feltételek is más jogszabályban kerülnek meghatározásra. Ilyen például a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, azaz konkrét előírásokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény nem tartalmaz. A c) és d) pontok kiegészítése segíti az egységes jogalkalmazást, és kizárja azon esetleges félreértelmezést, amely szerint e felvételi feltételek eleve minden hallgatóra vonatkoznának. Ennek megfelelően a szabályozás nem vezethet az egyetemi h allgatók magánszférájának szükségtelen és aránytalan korlátozásához. A tárgyalt módosító javaslat magában foglalja a dr. Harangozó Tamás és képviselőtársa által benyújtott módosító javaslatban megfogalmazott célokat, de teljesebb, hiszen minden pont tekint etében visszautal a jogszabályi szintű szabályozásra. Éppen ezért is érthetetlen a szocialisták hangulatkeltése a javaslattal szemben, ellenvetéseiket pedig alkotmányossági aggályokra hivatkozva igyekeznek alátámasztani. (Kunhalmi Ágnes: Hangulatjelentés.) A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy alapjogkorlátozásra, így a nemzetbiztonsági ellenőrzésre csak a törvényben meghatározott módon kerülhet sor. Alacsonyabb szintű jogszabályban csak az érintett kör kerülhet meghatározásra. Éppen úgy például, ahogyan a Hornkormány idején a 2/1997. (II. 26.) TNM rendelettel szabályozták a polgári nemzetbiztonsági szolgáltatoknál más keresőfoglalkozást nem folytatható vezetők körének meghatározását, a más keresőfoglalkozás bejelentésével, engedélyezésével, az összeférh etetlenség megszüntetésével és tilalma megszegésének következményeivel kapcsolatos eljárás rendjét. Kérem, ezt is mérlegelve revideálják álláspontjukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszóla lások következnek. Elsőként megadom a szót Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak, Kereszténydemokrata Néppárt. DR. HOFFMANN RÓZSA ( KDNP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára mindannyian emlékezünk rá, hogy 2011ben jött létre a Közszo lgálati Egyetem a korábbi Államigazgatási Főiskola, a Rendőrtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós katonai egyetem összevonásával. Ennek az egyetemnek a létrehozásával az volt a jogalkotók célja, hogy az állam szolgálatát egy olyan egységes szempontokat képvis elő és magas színvonalú egyetem végezze, amely megfelelő módon felkészíti a majdani közszolgákat a közösség szolgálatára. Ebben rejlik az alapvető különbsége a Közszolgálati Egyetemnek a többi egyetemtől, ahol a hangsúly a tudományok művelésére esik vagy e gyéb gyakorlati foglalkozásokra történő felkészítésre. Fontos szempont volt és maradt mindaz, hogy ez a Közszolgálati Egyetem nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét a nagyvilágban, a tudományosság igényének megfeleljen. Az eltelt, most már négy évb en a Közszolgálati Egyetem igen jó minősítést kapott sok szempontból, és megállta a helyét magyar vonatkozásban.
