Országgyűlési Napló - 2014. évi téli rendkívüli ülésszak
2014. december 23. kedd (44. szám) - Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Háborús retorika vagy békevágy?” címmel - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
223 TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Ú r! Amikor azt mondjuk, hogy valami igazságossá válik és a rendszer teljessé válik egy bizonyos döntéssel, annak bizony lehet olyan része, hogy bizonyos embereket, embercsoportokat ez esetleg negatívan érint. És az ön által említett példa alapján bizony ez a döntés, a megyei matricarendszer soksok embert Magyarországon viszont pozitívan fog érinteni, mert nem kell a teljes autópályadíjat, egész éves díjat kifizetni, hanem lényegesen kevesebb pénzből, 51015 ezer forintból a 43 ezer helyett, mondjuk, el fog nak jutni Budapestig. Kompromisszumokból áll a világ, és egy döntésnek nemcsak pozitív és jó hozadéka van, és az embereknek csak jót teszünk; a döntés, a felelősségvállalás, a kormányzás azt jelenti, hogy sajnos hozni kell olyan döntéseket is, amikor igazs ágosak akarunk lenni, és egy rendszert bevezetünk, amelyek bizonyos értelemben (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) néhány embert, egyébként sokkal kevesebbet, negatívan fognak érinteni. (Közbeszólás az MSZP soraiból.) Ezt kérem elf ogadni. Valószínűleg az önök kormányzásából ezek a döntések hiányoztak, és ezért ülnek most ellenzékben. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhe z - „Háborús retorika vagy békevágy?” címmel ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a Miniszterelnökséget vezető miniszternek: „Háborús retorika vagy békevágy?” címmel . Öné a szó, képviselő úr. GYÖNGYÖSI MÁRTON ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Meglepetéssel vegyes érdeklődéssel olvastuk az e heti Figyelőben megjelent, önnel készített interjút, amit a média bőven kivesézett és kielemze tt, főleg a Fideszen belül dúló belháborúval, a veteránok és az ifjú titánok között dúló háborúval kapcsolatban. Ugyanakkor elsiklott egy nagyon lényegi pont felett, ugyanis ön a terjedelmes interjúban kétszer is kitért nagyon érdekes külpolitikai vonatkoz ásokra, az ukrán válságra és magyarországi vonatkozásaira. Meglepő módon ön a hivatalos külügyminisztériumi és honvédelmi állásponttal is ellentétes nyilatkozatot adott. Kimondta azt, hogy nem konszolidációs kormányzásra készül, hanem háborús logikára épül ő válságkormányzásra, amelyik a legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg Magyarország számára. Elmondta azt, hogy Ukrajna túszként kezeli a kárpátaljai magyarságot, és hatékony érdekvédelmet sürgetett az érdekükben. Elítélte az Amerikai Egyesült Államokat, ame lyik Ukrajnát háborús övezetté silányította, ahova az USA fegyvereket szállít, és vasfüggönyt húz fel Ukrajna területén Oroszország és az Európai Unió közé, szembefordítja az európai kontinenst Oroszországgal. Kimondja - nagyon helyesen , hogy ez ellentét es a magyar érdekekkel, és hogy béketárgyalásokat kell Magyarországnak is folytatnia a jelenlegi helyzetben. Ez tökéletesen szemben áll azzal az állásponttal, amit a Külügyminisztérium és a HM képvisel jelenleg, amely Ukrajna területi integritásáért aggódi k folyamatosan, kibervédelemben, strukturális reformokban nyújt segítséget az ukrán államnak, a Honvédelmi Minisztérium baltikumi hadgyakorlatokhoz adja a nevét, és litván hadgyakorlatokban vesz részt. Kérdésem az, hogy milyen információk birtokában van a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter, hogy olyan álláspontot foglaljon el, amelyik gyökeresen szemben áll (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) a hivatalos magyar külügyminisztériumi és honvédelmi állásponttal. Várom válaszát. (Taps a Jobb ik soraiban.)
